Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV A káptalanok és konventek emberei, a kiket királyi parancsra bizonyságul kivisznek, csak olyanok lehetnek, akik ugyanabban az egyházban méltóságot viselnek. 1. §. És ha a nemesek annak a káptalannak vagy konventnek bizonyságát az ő saját lován vitték ki, akkor napjára két garast; de ha a maguk lován, akkor napjára egy garast kötelesek fizetni. 23. cikkely Hogy tanúvallatások másképpen nem történhetnek, hanemha a nemesek egybegyűjtésével Hogy tanúvallatások más módon nem történhetnek, hanem csak a király, a nádor, vagy az udvarbíró levelei útján. 1. §. És annak a megyének vagy kerületnek a nemeseit egybe kell gyűjteni és ezeknél kell nyilvánosan tudakozódni. FORRÁS: MÁRKUS Dezső (szerk): Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek Budapest, 1899. 164-181. 3. [Somló|vásárhely, 1436. augusztus 27. Rozgonyi György pozsonyi ispán Veszprém vármegye közgyűlésén tartott vizsgálat alapján bizonyítja, hogy Takácsi János fia, Antal és János fia János ősi felsőtakácsi birtokosok A XIV XV században a nemesek ügyes-bajos dolgaiban elsőfokon a vármegye járt el. A peres és birtokjogi ügyekben a király parancsára elrendelt vizsgálatot a vármegyék közgyűlésén a királyi megbízottak, esetenként a hiteleshely kiküldöttei a vármegyei tisztikar jelenlétében ejtették meg, az ítéletről pedig oklevelet állítottak ki. A Takácsi család ügyében 1436-ban kiállított oklevél szövegét Veszprém vármegye 1494-ben egy másik oklevélbe foglalta. Ez az átirt oklevél őrizte meg a korábbi oklevél tartalmát. Az eredeti oklevél, melyet 1494-ben Potyondi György őrzött, s amely alapján az átírás megtörtént, nem maradt ránk Mi, Rozgonyi György pozsonyi ispán emlékezetül adjuk, hogy Veszprém vármegye nemesi és más állapotú embereinek egyeteme számára boldog Jakab apostol ünnepének tizenötödik napján a mi urunk, Zsigmond, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkor felséges császára és Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya különleges parancsára Vásárhely falu mellett tartott közgyűlésünkön Takácsi János fia Antal és Takácsi másik János fia János a többiek közül felállva előadták, hogy az említett Felsőtakácsi az ő öröklött birtokuk volt, és most is az, őseik ősidők óta mindig az említett Felsőtakácsi birtok tulajdonában voltak, és ők maguk jelenleg is abban vannak, és ez említett közgyűlésünk alispánja, szolgabírái és esküdt ülnökei számára nyilvánvalóan így van, és kértek minket könyörgések illő állhatatosságával, hogy az igazságot, amit ugyanezen alispán, szolgabírák és esküdt ülnökök a fentiekkel kapcsolatban tudnak, miután kikérdeztük őket, vallják be. Miután mi ugyanezen alispánt, szolgabírákat és esküdt ülnököket kikérdeztük, ők az Isten iránt köteles hitükre, valamint a mi császár és király urunk és az ő szent királyi koronája iránt tanúsított, az igazság kimondása és az igazságosság megőrzése érdek199
