Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hívek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatokat meg ne tagadják. 2. §. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak433 és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak434 és ellentmondhassanak mind örökké. 3. §. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kancellárunk; a testté lett ige után ezer- kétszázhuszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső Csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váci, Vincze nyitrai püspökök voltának, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében. FORRÁS: MÁRKUS Dezső (szerk): Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvény- czikkek Budapest, 1899. 130-145. 2. 1351 I. (Nagy) Lajos aranybullájának részlete a jobbágyság helyzetének egységes jogi szabályozásáról és a nemesi jogok kibővítéséről A főpapok, bárok és előkelő nemesek részvételével megtartott 1351. évi országgyűlésen I. Lajos egy cikkely kivételével megerősítette az első aranybullát, melynek szövegét az új aranybullába is belefoglalták, emellett új cikkelyekkel egészítették ki, amelyek biztosították a nemesek jogi egyenlőségét, szabályozták a jogi írásbeliséget és peres eljárást (benne a hiteleshelyek és a vármegyék szerepét) és a jobbágyok helyzetét. 6. cikkely A kilenced fizetéséről és behajtásáról Ezenkívül minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint az ud- vamoki és királynői községekben levő összes szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített városokat) minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük, és a királyné asszony is be fogja szedetni. És a föntnevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel bíró jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced részét a maguk szükségére hasonlóképen hajtsák és szedjék be. 1. §. A főpapok és egyházi férfiak is, kiknek jobbágyaik vannak, előbb a tizedet, aztán meg hasonlóképen azok mindennemű terményeinek és borainak kilenced részét szedjék be. 433 Ekkor a .jobbágy” szó még nemest jelentett, később jelentése megváltozott, és a földesúrnak alávetett, s 1514 után röghöz kötött parasztot, a valóságos jobbágyot jelölte. 434 A nemesség sarkalatos jogáról, az ellenállási jogról a pozsonyi országgyűlésen elfogadott 1687:4. tc.-ben mondott le. 197
