Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV A község önkormányzatáról, kulturális életéről nem maradtak fenn adatok. Csak analógiák alapján beszélhetünk arról, hogy a falu élén a bíró állt, ő szedte be az adókat, és a falu véneivel együtt ő bíráskodhatott a birtokosok egymás közti kisebb jelentőségű ügyeiben, míg a jelentősebb ügyeket a szolgabíró vagy a vármegyei törvényszéke elé vitték. Nincs arról sem ismeretünk, hogy írástudó ember élt-e a faluban, de a közelben - Pápán, Győrben, Veszprémben - külföldi egyetemet végzett polgárok és papok is éltek, akiknek tudását igénybe lehetett venni. A közelben birtokos Kisgyimóti (Kisgyimolti) György is írástudó (litteratus) ember volt, személyesen ismerték, bármikor felkereshették, ha jogi tanácsra vagy levélírásra volt szükségük428 Nagyvázsony- ban olyan nemesasszony lakott a vár lakótornyában, aki tudott olvasni, s aki számára a szerzetesek magyar nyelvű imakönyveket készítettek a vázsonyi erdő mélyén megbúvó pálos kolostor könyvmásoló műhelyében.429 FORRÁSOK 1222-1526 í. 1222 II. András aranybullájának részlete a nemesi jogokról A középkori nemesség alapjogait 11. András és 1. Lajos aranybullája (aranypecsétes kiváltságlevele) határozta meg, melyek nemcsak a középkorban, hanem az újkor évszázadaiban is érvényben voltak, egészen 1848-ig. A takácsi nemesek életét is ezek a jogi keretek határozták meg. Az uralkodó osztályhoz, annak alsó, kisbirtokos rétegéhez tartoztak életmódjuk közel állt a parasztságéhoz, hiszen nekik is termelőmunkát kellett végezniük hacsak nem álltak valamely nagyúr szolgálatába, s lettek annak fegyveres katonái vagy másféle feladatot ellátó szolgái (familiárisai). 2. cikkely Hogy senki perbehívás nélkül el ne marasztassék Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedvéért, hanem ha előbb perbe hívatott és rendes úton törvényt láttak reá. 3. cikkely A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán. 428 SÖRÖS 1907.386. 429 KINIZSI 1990., 1996. Kinizsi Pálné Magyar Benigna nagyvázsonyi főúri asszony számára a félje által 1483-ban alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban készült két imakönyvéről van szó, melyeket felfedezőjükről neveztek el. Az első (az ún. Festetics-kódex) valamikor 1492-1494 között, a második (az ún. Czech-kódex) 1513-ban készült. Az első 1782-ben kerülhetett Festetics Pál keszthelyi könyvtárába, a másodikat Czech János történész fedezte fel 1833-ban az érsekújvári ferences kolostorban. A Festetics-kódex a magyar nyelvű kódexek közül a legszebb kivitelű, legízlésesebben kidolgozott munkának számít. 195
