Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Mindnyájan Ponyvádon is birtokosok, már 7 éve nem fizettek tizedet a bakonybéli apátnak.388 1483: Takácsi György és fiai: Pál, Antal, Imre.389 Ezen év júniusában iktatják be őket néhai Wyngarth-i Józsa kápolnástakácsi telkébe és annak tartozékaiba. 1494: Takácsi György, Felsőtakácsi Potyondi Miklós.390 1496: Egy takácsi hatalmaskodási ügyben több birtokos szerepel. A hatalmasko- dók: Takácsi Antal és testvére, Bálint, továbbá Takácsi Kunya Péter özvegye, Neste asszony, valamint Bedegi Bozsó Tamás és fia, Lukács. A sértettek: Takácsi György fia Pál, Bedegi Debresy Antal, Bedegi Debresy Benedek özvegye, Erzsébet (ekkor már Debresy Antal felesége).391 Egy másik oklevél szerint továbbra is itt birtokos Takácsi György, Felsőtakácsi Potyondi Miklós. 1498: Takácsi György, Felsőtakácsi Potyondi Miklós.392 1512: Lőrincházatakácsi Györgyfi Imre, Gúvadt (Gwath) Ambrus és Miklós, Alsótakácsi Bálint és testvére, Antal.393 1518: Alsói Antal és fia, Ferenc.394 1524: Lőrincházatakácsi Györgyfi Imre, Melegh Pál, Takácsi Oroszi Lőrinc.395 Alsótakácsi Antal, Takácsi Vitai Pál (Paulus de Wythay de Thakachy).396 Az oklevelek megerősítik, hogy a falu az általánosan elterjedt soros-utcás településtípushoz tartozott, és három lazán beépült részből állt: Alsó-, Kápolnás- és Felsőtakácsi, az utóbbihoz tartozott Lőrincháza, melyet birtokosáról neveztek el. Lőrinc- háza egy részben elkülönülő nemesi kúria lehetett, amelyet külső tartozékai (szántó, rét) vettek körül. A majorság elkülönülése indokolhatta megkülönböztető elnevezését.397 Lőrincháza megléte azt jelenti, hogy a nyomásrendszerű közös művelés (faluközösségi gazdálkodás) mellett az egyéni „ kis tömbös ” birtoklás, major sági (allodiá- lis) gazdálkodás is kialakult a faluban. 388 SÖRÖS 1907.381. 389 MNL DL 45959. Bátor! István országbíró birtokba iktató parancsa a fehérvári keresztesek konvent- jének. 1483. május 21. - Hogy a beiktatás megtörtént, bizonyítja, hogy az oklevél szövege a keresztesek konventje 1483. június 27-én kelt oklevelében maradt fenn. 390 MNL DL 46270. Veszprém vármegye eredeti kiadványa a Takácsi György részére átírt 1436. augusztus 27-i oklevélről, melyet Felsőtakácsi Potyondi György mutatott fel előtte. 1494. július 17. 391 MNL DL 46360. Szapolyai (Zápolyai) István nádor eredeti parancslevele a pannonhalmi konvent- nek a takácsi hatalmaskodás kivizsgálására. 1496. július 19. 392 MNL DL 46270. Veszprém megye kiadványa, melyben Takács György részére átírja Rozgonyi György pozsonyi ispán 1436. augusztus 27-én kelt oklevelét. 393 MNL DL 47008. A pannonhalmi konvent kiadványa Györgyfi Imre takácsi rétjének elzálogosításáról. 1512. június 8. Kiadta: DRESKA 2013. 102-103. A rétet nemes Györgyfi Imre korábban a pápai Szent Mihály egyháztól vásárolta, ilyen titulusú egyház azonban Pápán nem volt. A kérdéssel a helytörténet-írás nem foglalkozott. 394 MNL DL 47258. II. Lajos parancslevele a veszprémi káptalannak Hathalmi Lázár panaszának kivizsgálására. 1518. július 13. 395 MNL DL 47544. Veszprém megye eredeti kiadványa Oroszi Lőrinc méhei elvitelének kivizsgálásáról. 1524. február 11. 396 KRESKA 2013. 301. 397 Petőháza (Sopron vm.) 1500-ban egyetlen nemes telkét (curia) jelentette, melyhez 60 hold külsőség tartozott, mely különböző dűlőkben feküdt. Vö. MAKSAY 1971.211. 189
