Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban

TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV

négytizedének (42%) csak egy birtoka volt, míg a több helyen birtoklók birtokai elszórtan feküdtek.356 Ugyanez a megállapítás egy helységen belül is igaz: a falusi nemesek birtokai a határ különböző részén szétszórtan helyezkedtek el. A külső, határbeli birtokrészek a beltelek (udvar, ház, kert, gyümölcsös, belső szántó) tartozékainak számítottak a nemesi községekben is. A telkeket árkolással vagy kerítéssel választották el egymástól.357 A falu határát természetes és mesterséges jelöléssel (fák, vízfolyások, határhalmok) látták el, és időnként megújították. A határjárást oklevélbe is foglalták358

Veszprém vármegye közigazgatási beosztása 1488-ban (SOLYMOSI1984)

A takácsi lakosok a rendek kialakulási folyamatában nemesekké váltak, a falu teljes határa nemesi tulajdonnak számított. A középkori magyar falu mint állandó település a téli és nyári szállás összeolvadásából keletkezett: a nyári szállás a település- hálózat kialakulásának több évszázados folyamatában fokozatosan közelebb került a falu magjához, a téli szálláshoz, míg végül a falu határának részévé vált.

A falvakat éppúgy közösségi és testületi elv alapján igazgatták mint a mezővárosokat: a falugyűlés által rendszerint Szent György napkor választott bíró és esküdtek

35é SOLYMOSI 1984. 142.

357 MAKSAY 1971. 209-217.

358 A vásárhelyi apácák például 1450-ben a vasvári káptalannal átíratták a birtokaik határjárásáról 1367-ben készült oklevelet. LUKCS1CS 1923. 88.

185