Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Magyarországon a XIX. században alakult ki azon elképzelés, hogy a középkor felső határa 1526-ig tart, így az Országos Levéltár is I. Istvántól kezdve 1526-ig alakította ki a középkori oklevéltárat (diplomatikai levéltárat), amely napjainkban az összes ismert oklevelet tartalmazza, és az interneten is hozzáférhető. Legtöbb községről elmondható, hogy a középkori történetének első szakaszáról, a Szent István-i államalapítást (1000/1001) követő két évszázadból nem maradt fenn oklevél: jobbára a XIII—XIV. századtól találunk róluk írásos emlékeket. Az is szinte közhelynek számít, hogy egy-egy XX. századi település határában a középkorban 2—3 vagy annál is több kis falu állt, melyek közül némelyek a késő középkorban, mások a török hódoltság alatt pusztultak el. Vagyis: a falut olyan élő szervezetnek kell tekintenünk, amely folytonosan változik, miként a körülötte lévő világ is. E környező világ fokozatosan táguló, s egyre jobban meghatározó az adott település számára. A viszonylag zárt, önellátó faluközösségtől így jutunk el a piacra termelő, majd a szabadpiaci versenybe is bekapcsolódó paraszti faluig, onnan a globális hálózat egy láncszemét képező településig. A mai mezőgazda kezében lévő okostelefon olyan csúcs- technológia, amely egyszerre jelképe a globalizált világnak és az emberiség világűrbe nyúló kapcsolatrendszerének. A Takácsi falunév a takács foglalkozásnévnek a birtoklást kifejező -i képzős származéka,331 és „takácsok lakta falu” a jelentése. A foglalkozásnévből származó falunevek a X. században a fejedelmi, a XI. századtól a királyi (királynéi, hercegi) birtokszervezethez tartozó, kiváltságos népcsoportot (szolgálónépet) jelölnek, amelyek valamilyen sajátos (mezőgazdasági, iparos, kereskedői) szolgáltatással tartoztak uruknak. A X. században ilyen fejedelmi birtokközpont volt Tevel (a mai Adász- és Nagy- tevei),332 az Árpád-korban pedig királyi birtokközpont, ispánsági székhely volt a honfoglalás óta lakott Pápa, amely azonban csak 1214-ben fordul elő egy oklevélben. 333 így feltehető, hogy a takácsok által előállított ruhaanyag meghatározott mennyiségét Pápára, a királyi udvarnokok központjába kellett beszállítaniuk.334 A környék települései a pápai főesperesség részeként a Szent István-i alapítású győri püspökséghez tartoztak a középkor és kora újkor századaiban.335 A pápai főesperesség területi beosztását pontosan nem ismerjük, mivel nem szerepel az 1332- 1337. évi pápai tizedjegyzékekben.336 A főesperes kezdetben Pápán, később - a győri káptalan tagjaként-a püspöki székhelyen tartózkodhatott. Amikor 1225-ben Smaragd pápai főesperes nyitrai birtokait említették, már feltehetően Győrben lakott.337 331 KISS 1983. 626. 332 HECKENAST 1970. 34. 333 SOLYMOSI 1996. 32. 334 Bár Heckenast szerint Takácsi esetében bizonytalan a szolgálónépi múlt (HECKENAST 1970.124— 125), a környező, ma is létező települések (Teszér, Vaszar, Kovácsi, Ihász, Lovászpatona) egykori lakói a szolgálónépek közé tartoztak. Vaszaron vasgyártók/kovácsok vagy szekeresek, Ihásziban juhászok, Pato- nán lovászok élhettek, de voltak a környéken ácsok, gerencsérek, szűcsök és mohamedán kereskedők is (az utóbbiak Szerecsenyben). Pápán a Zsemlér nevű, mára csak helynévként létező faluban kenyéradó népek éltek. - A környék szolgálónépeiről Vaszar kapcsán részletesen foglalkozott: KÖBLÖS 2010. 81-87. 335 A győri püspökséget Szent István 1001-1009 között alapította. DÓKA 2000.9-10. 336 KRISTÓ 1988.517. 337 KUBINYI 1994. 76. 182
