Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (5. Lackovils Emőke) a lelkek megtisztultak, a testek meggyógyultak. Óránként misét tartottak, éjféltől hajnali négy óráig pedig keresztúti ájtatosságot. Csatkán a búcsúból elmaradhatatlanok voltak a mézes-bábosok, a gyertyások, a szentkép és a kegyszer árusok. Mellettük a kegyhelyhez hozzátartozó személyeknek mondhatók a különféle vándoralakok, a jövendőmondók és a koldusok. Egyik nevezetes személy a bakonygyepesi énekes koldus, Téringer József volt.318 Mindenki igyekezett valami búcsúfiát venni az otthon maradottaknak, akiknek a szentkút vizéből ugyancsak vittek egy-egy korsócskával. Mind a csatkai, mind a Tét-szentkúti vizet üvegben a tiszta szobába vagy kulcsra zárható szekrénybe tették el. Amikor egy-egy családtag megbetegedett, ezzel a szentkúti vízzel mosdatták meg, kenték meg kezét, lábát. Főleg a gyermekeknek és az idős családtagoknak tartottak mindig belőle. Emlékeznek arra, hogy a csatkai búcsúsokat rendszerint harangszóval várták és az otthon lévők kimentek eléjük, úgy fogadták a zarándokokat. Sümeg négy megyére kiteijedő vonzáskörzetével egyike a leglátogatottabb kegyhelyeknek a XVII. század vége óta, amit csodatévő, megkoronázott, festett fa szobrának, a „Fájdalmas Anyának”, a „ betegek gyógyítójának” köszönhet. Búcsúnapjai Jézus Szíve vasárnap, Sarlós Boldogasszony (július 2.), Fájdalmas Szűzanya (szeptember 15.) ünnepei. Utóbbi a kegyhely főbúcsúja, amikor a legnagyobb létszámban keresték fel a zarándokok, közöttük a takácsiak is.319 Celldömölk vonzáskörzete kilenc megyére terjedt ki. Kedveltségében szerepet játszott, hogy vasúton megközelíthető volt. Kegyszobra a Mariazellinek 1729-ben Stájerországban készült másolata, festett fából, öltöztethető, az ülő Szűzanyát ábrázolja, ölében az Istengyermekkel, aki az Isten országa felségjelvényét, az almát nyújtja neki. Búcsúnapjai: pünkösd, Nagy boldogasszony és Kisasszony napja. Utóbbi a főbúcsú, amelyet itt is legtöbben keresnek fel. Mindezeken túl a szomszédos falvak templombúcsúit is rendszeresen látogatták, elsősorban a fiatalok, nem éppen vallásos áhítatból, hanem a búcsúi bálok miatt. Ezért mentek Vaszarra, Marcaltőre, Kúpra. Vaszaron nagyon óvatosnak kellett lenniük, mivel a vaszariakat tatárivadékoknak tartották, akikkel nem lehetett barátkozni, hiszen a bicskát a kalapjukba tűzték és rögtön előrántották, szúrtak vele. Úgy emlékeznek rá, hogy vaszari búcsúkor a mentő mindig készenlétben állt. A falunak Sarlós Boldogasszony a búcsúnapja, amely máig az egész közösségnek ünnepe, nem csak a római katolikusoké. A szentes búcsú a vallásos közösségé, míg a profán mindhárom felekezet tagjaié, a teljes falué. Utóbbiak a búcsúvásárt látogatták, az ifjúság pedig a búcsúi bált is. Még az 1950-es években is már csütörtökön megérkeztek a búcsú előtt a faluba az árusok, a körhinta tulajdonosok, míg mára ez egyetlen napra, vasárnapra korlátozódott. Reformátusok emlékeztek rá, hogy a búcsúi bált hajnali három órakor be kellett fejezni, mivel ez aratási időben volt és hétfőn kora reggel munkába kellett állniuk. A tsz megszervezése után jónéhány esztendővel már két napos búcsút tartottak. A római katolikus közösségben a gyermekek első áldozással váltak a közösség gyónó és szent áldozással élni tudó tagjaivá, amelyre hitoktatás keretében készítették fel őket. Akeresztségi fogadalom megerősítése, a közösség nagykorú tagjaivá válásuk 318 S. LACKOVITS 2005. 115. 319 S. LACKOVITS 2004. 260. 174
