Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (.S' Lackovits Emőke) Az evangélikus gyülekezet önállósága meglehetősen későn született meg. 1776-ig Csikvándhoz, ezt követően Malomsokhoz, 1783-tól Pápához tartoztak, önállóvá csupán csak 1938-ban lettek, de saját templomot 1806-ban kezdtek építeni a közösségnek. 1790-1913 között 37 elöljárójuk (gondnok és felügyelő), 1784—2009 között 20 lelkipásztoruk, 1806-1948 között pedig 18 tanítójuk volt.313 A gyülekezet élén a lelkipásztor és a világi vezetők, a gondnok, a felügyelő, valamint a presbiterek álltak/állnak. A gondnok a gyülekezet és a templommal kapcsolatos ügyeket intézte, vigyázott a közösség pénzügyi helyzetére, tehát feladata valójában megegyezett az azonos tisztséget betöltő református világi vezetőjével. A felügyelő a lelkipásztort segítette. Mindketten okos, rátermett embereknek kellett lenniük. A gyülekezet választotta meg őket, amit a közgyűlés elé teijesztettek, amely jóváhagyta a választást. Munkájukat segítette a gyülekezet által megválasztott hat presbiter is. A presbiterek kérték fel több esztendőre a két egyházfit. Feladataik egyike a templom és környéke rendjéről való gondoskodás, így a templom takarítását is nekik kellett megoldaniuk. Ők perselyeztek istentiszteleteken. Az evangélikusok is rúdperselyt, „ tarsolyt” használtak, amit prédikáció közben vittek körbe szép csendben. Később áttértek a prédikáció közbeni ének alatt történő perselyezésre. Külön foglalkoztattak harangozót, aki fizetést kapott munkájáért. A kántori teendőket a tanító látta el, akinek az orgonánál az iskolás fiúk fújtattak. 37. kép. A szószék előtti keresztelőkul (1892) Az evangélikus közösségben is szigorú ülésrendet tartottak, mindenkinek megvolt a templombeli helye, a családoknak a padja. Nemek szerint ugyancsak elkülönültek, bal oldalon a nők, jobb oldalon a férfiak ültek. Ezen belül alakították ki azt a rangsort, amelytől nem tértek el. Legrangosabb helynek az oltár két oldalán álló padok számítottak, mégpedig mindkét oldalon az első székek, amely a legmódosabbaké volt. Jobbra a papszék, balra a tanító foglalt helyet. Az oltárral szemben az első, valamint a második pad a rangos hely, utána már kevésbé és az elkülönülés sem mondható nagyon szigorúnak. Amikor nem azonos társadalmi szinten állók házasodtak össze, akkor 313 Hudi-iratgyűjtemény, archontológiai jegyzékek 1783-2014. 169
