Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban

TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József)

evangélikusok rendelkeznek szabad vallásgyakorlattal. A Vaszarral és Gecsével szomszédos Patona (Lovászpatona) Festetics-birtoknak számított, lakói evangélikusok voltak, akik vallásukat szabadon gyakorolták.11

Bél országleírásának csak egy kis része jelent meg életében nyomtatásban. Művei ma is csak részben hozzáférhetők a magyar nagyközönség számára. Kéziratainak válogatott szövege csak születése bicentenáriumán, Wellmann Imre fordításában vált ismertté.12

Bél Mátyás tanítványai által 1753-ban kiadott, az országot bemutató rövid latin nyelvű földrajzi leírásban Veszprém megye bemutatásánál csak a megye, járások, a várak, mezővárosok és folyók rövid ismertetését találjuk.13

Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1745—1762), Veszprém vármegye főispánja, aki 1751-1758 között naplót is vezetett, s a római pápának igen alapos jelentésekben számolt be tevékenységéről, többször megemlékezett azokról a településekről, amelyekben a katolikus egyházszervezésben sikereket ért el.14 1752-ben készített jelentésében egyházszervezői érdemei közé sorolta, hogy a győri püspökséghez tartozó vaszari plébánia gecsei leányegyházában az evangélikus tanítót elűzte, helyére katolikus tanítót vezetett be hivatalába.15 1757-ben készült jelentésében azt is megírta, hogy 1752-ben a gecsei akatolikusoktól (evangélikusoktól) a templomot is visszafoglalta.16 Könnyen megtehette, hiszen Gecse éppúgy a veszprémi püspök birtokkomplexumához tartozott, mint Vanyola.17 A levéltári források szerint Takácsiban ekkor már működött a katolikus tanító, mégsem említették a jelentésben.

A XVIII. század második harmadában indult meg a veszprémi püspökség történetének kutatása, mely ekkor még a püspökök életrajzának összeállítására, működésük rövid jellemzésére szorítkozott. Róka János (1727—1790) teológiai doktor, kanonok latin nyelvű munkájának függelékében közölte a 78. veszprémi püspök, Bajzáth József életrajzát, ebben nem említette a győri püspökségtől a veszprémihez ezidőtájt átkerülő pápai főesperességet, sem a hozzá tartozó településeket, így Takácsit.18

Korabinsky 1786-ban Pozsonyban kiadott német nyelvű lexikona Takácsit (Ta- kácschi) Veszprém megyei magyar falunak írja, amely a Gerence mellett fekszik, s Pápától % mérföldnyire van. Több nemes lakja.19

A közvéleményt formáló országleírások közül Vályi András (1764—1801) pesti egyetemi tanár 1796-1799 közt megjelent háromkötetes műve Takácsiról is rövid leírást ad. Ebből megtudjuk, hogy Marcaltőtől mintegy egy óra járásra a győri postaút mellett fekvő községnek több földesura van, lakosai katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A falunak „jó szántóföldgyei tiszta búzát, és mást mindent megteremnek; réttyei is a' Gerencze folyó mellett meglehetősek, erdeje nints. "20

"BÉL 1989.60-61.

12 BÉL 1984. 369-370.

13 BEL, Matthias: Compendium Hungáriáé geographicum. Posonii, MDCCLIII. 59-61.

14 HORNIG 1903.

15 HORNIG 1903.

16 HORNIG 1903.323.

17 HORNIG 1903.203.

18 RÓKA 1779.499-502.

19 KORABINSKY 1786. 745.

20 VÁLYI 1799. III. 452.

11