Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
1840 2645 Fényes137 1841 305 1705 5,5 türelmi adó 1844 320 1741 5,4 türelmi adó 1845 508 2290 4,5 türelmi adó 1846 510 2489 4,8 türelmi adó 1847 601 2947 4,9 23,9% vármegyei statisztika’38 1848 609 2962 4,8 országos lélekösz- szeírás139 Vajon mi volt e nagyarányú népességnövekedés forrása? A18. század folyamán egyértelműen a bevándorlás, majd a 19. század második negyedétől már a belső szaporulat. A zsidó népességre vonatkozó adatok pontatlansága miatt nehéz megállapítani, hogy az egy-egy időszakban bekövetkezett jelentősebb növekedés tényleges bevándorlási hullámra utal-e. A számsorok inkább kiegyensúlyozott, de intenzív exponenciális növekedést mutatnak.140 Népmozgalmi adatok hiányában nincs lehetőségünk megállapítani, hogy a zsidó népesség számának növekedése az egyes időszakokban milyen arányban táplálkozott a külső bevándorlásból, illetve a helyben található népesség reprodukciójából. II. 1. 2. Letelepedés Miközben az országos törvények és rendeletek a zsidók megtelepedését vagy legalábbis a megtelepültek számának további növekedését meg kívánták akadályozni, a korábbi, középkori típusú királyi oltalom alól kikerülő zsidóság az ország mind nagyobb területére bevándorolva a nagybirtokos arisztokrácia uradalmi központjaiban telepedett le. A zsidóság uradalmi központokban történt letelepedése a földesúr gazdasági érdekeinek is megfelelt. Döntéseiknél elsődleges szempont volt a haszonelvűség, melyből következett, hogy olyan családfőket fogadtak be birtokaikon, akik a megélhetésükhöz szükséges vagyonnal, illetve szakmával rendelkeztek. A mezővárosokba érkező zsidók lakhatási joguk megszerzéséért, gazdasági tevékenységük folytatásáért különböző adókat, illetve bérletet fizettek. Ezek az összegek a földesuraknak 137 Fényes Elek adatai alapján Kepecs 1993: 340. 138 VeML IV. í.b. 94/1848. február 3. Alispáni jelentés a vármegye 1847. évi állapotáról. 139 VeMLIV.i.h. Összeírás. 140 Benda Gyula Keszthely esetében az 1810-es és az 1830-40-es évekre vonatkozóan zsidó betelepülési hullámról beszél (Benda 2008: 86.). 51
