Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

családot talált a városban, két évvel később pedig 145-öt.127 További feltűnő különbség van az 1828-as regnicolaris összeírás és az 1828-as, illetve 1831-es türelmiadó-összeírás adatai között. Míg az előbbi alkalmából 353 zsidó háztartást rögzítettek Pápán, az utóbbi összeírások csak 272, illetve 220 háztartást tartalmaznak. A nagy különbség oka elsősorban az, hogy a lakosság egyre nagyobb hányadát kitevő engedély nélkül beköltözött zsidók, az ún. indigenák a hatóságok előtt láthatatlanok voltak, így ők nem is fizettek türelmi adót.128

Figyelembe véve a források jellegéről mondottakat, az összeírások alapján a következők szerint alakult Pápa város zsidó lakosságának száma 1736 és 1848 között. A város összlakosságának lélekszámára vonatkozóan a korszak folyamán csak négy évből van adatunk, ezek azonban 20 éves ciklusokban tükrözni képesek a zsidó lakosság arányának növekedését.

A népességre vonatkozó adatok tehát Pápa városban a zsidó lakosság folyamatos és intenzív növekedését mutatják. Száz év alatt a zsidó lakosság lélekszáma több mint negyvenszeresére növekedett! Az adatok számbavétele után a számok mögött lezajlott folyamatokat kell megvizsgálnunk. A forrásokban szereplő adatok részleges megbízhatósága miatt azonban tartózkodnunk kell a határozott kijelentésektől. Az 1780. és az 1781. évi adatok összevetése, a számok által tükrözött, egy év alatt bekövetkezett ugrásszerű lélekszám-növekedés is erre figyelmeztet. Nincs tudomásunk olyan változásról vagy uradalmi intézkedésről, ami ezt a nagyarányú növekedést előidézhette volna. A számok azt támasztják alá, hogy türelmi adót a tényleges zsidó lakosság számánál kevesebben fizettek, tehát az 1780. évi összeírásban szereplő családfőkön túl további családok éltek a városban. Ebben a tekintetben az uradalmi számadás adatai megbízhatóbbak, azonban valószínűleg azok sem tükrözik a tényleges helyzetet. Négy évvel később a népszámlálás adatai ehhez képest a lakosság lélekszámának megkétszereződését mutatják.

Az 1840-es évek ingadozó adatai is inkább a források pontatlanságára utalnak. Fényes Elek minden bizonnyal némileg túlbecsülte a zsidó lakosság lélekszámát, a türelmiadó-összeírások viszont szintén nem alkalmasak a tényleges lélekszám megállapítására, ugyanakkor tükrözik a folyamatos növekedést.

127 MOL P 1216 capsa 61. nr. 113. Az uradalmi összeírás ezeken felül számba vette az ún. extraneus, tehát a pápai zsinagógái közösséghez tartozó, de a szomszédos településeken élő 10 családfőt is, így még inkább egyértelmű az adóösszeírás részleges volta.

128 VeML XV.15. - 1828. évi regnicolaris összeírás, Pápa város. MOL C 55 F. 1. nr. 86., VeMLIV.i.b. 1347/1831. június 27. Conscriptio populationis status et proventuumjudeeorum in comitatus Wesprimiensisprocessu Papensi[...] anno 1831. Papensis.

49