Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
megvásárolt, illetve bizománybán a nyomdáktól átvett könyveket minden bizonnyal a városban lakó két hitsorsos könyvkötőnél köttette. A termény- és nyersanyag-kereskedők korszakunk során mindvégig jelen voltak a város gazdasági életében. Számuk 1848-ban is jelentős volt. A reformkori kereskedelemben az agrárhitelezés és az áruhitel már nagy méreteket öltött. Ez a típusú kereskedelem igényelte a legtöbb szabadon felhasználható, befektethető tőkét. Az áruhitelezéssel összefüggésben alakult ki a pénzhitelezés is, amire elsősorban ezek a kereskedők voltak képesek. A pápai terménykereskedők közt legnagyobb számban gabonakereskedőket (ró fő) találunk. A környék terményei közül ekkor a dohány is jelentős cikknek számított, Pápán hat zsidó dohánykereskedő volt. Feltűnő, hogy a korábban oly jelentős mennyiségben gazdát cserélő gubaccsal 1848-ban - az összeírás szerint - pápai zsidó kereskedők nem kereskedtek. Ez azonban nem jelenti, hogy a közeli Bakony uradalmi erdeiben megtermett gubacsot ne vásárolták volna fel akár Pápán kívüli kereskedők, akár a pápai zsidók közül azok, akikről pontosan nem tudjuk, mivel kereskedtek. A pápai irhás-, tímár- és tobakosipar nyersanyagigényét továbbra is a zsidó bőrkereskedők szolgálták ki, számuk 1848-ban 14 volt, közülük egy segéddel dolgozott. Az uradalmi és egyéb állatállomány felvásárlói között továbbra is szerepet vittek a zsidó kereskedők. Az összeírás csupán 10 lókereskedőt és egy marhakereskedőt vesz számba, de akárcsak a terménykereskedők esetében, itt is feltételezhetjük, hogy további kereskedők is foglakoztak élőállat, elsősorban birka felvásárlásával. A pápai zsidó kereskedők széles palettáján megtaláljuk az ún. portékáso- kat is, az apróbb árucikkeket, használati tárgyakat forgalmazó kereskedőket, akik egyébként legtöbb városban a zsidók közül kerültek ki. 1848-ban Pápán 12 ilyen kereskedőt találunk. A korabeli divat szerint a férfi és női viselethez használt nagy mennyiségű szalagot a hagyományosan zsidók közül kikerülő pántlikásoktól lehetett beszerezni. Forrásaink nagyszámú zsidó pántlikás- ról tudnak Pápán, az 1848-as összeírásban azonban már csak két esetben találkozunk velük. Minden bizonnyal további pántlikások rejlenek a többi összeírt, pontosan nem azonosított kereskedő között is. Míg korszakunkban a falusi vegyeskereskedéseket általában zsidók vitték, úgy tűnik, hogy Pápán 1848-ban ebből a fajta kiskereskedelemből csak kisebb mértékben részesült a helyi zsidóság. Ekkor hat zsidó szatócsot találunk a városban, ahol a 12 000 fős népesség szükségleteit valószínűleg ennél több ilyen kereskedő szolgálta ki. A felsorolt kereskedőkön kívül vas-, fa-, posztó-, üveg-, tej- és savanyú- víz-kereskedőkkel is találkozunk Pápán, számuk 1848-ban árutípusonként 1-3 fő között mozgott. 240
