Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
legényt foglalkoztatott, így a családtagjaival együtt 13 fős háztartást tartott fenn.765 Herzfeld Simon pápai rőföskereskedő özvegye továbbvitte férje vállalkozását, amelynek volumenét némileg sejteti, hogy az özvegy külön könyvelőt alkalmazott az üzlet pénzügyeinek intézésére. A könyvelőn kívül a háztartásban további négy kereskedősegéd élt. Az özvegy családfő a vele együtt élő unokái taníttatására saját házitanítót is alkalmazott, akivel együtt 13 fős háztartást tartott fenn.766 Az ismertetett példák alátámasztják Andorka Rudolf és Faragó Tamás győri háztartásokra vonatkozó megállapítását, miszerint a tehetősebbek háztartásai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a kevésbé tehetőseké.767 A legtöbb segédet, s így a legtöbb idegent, a háztartásukban a kézművesmesterek tartottak, elsősorban a szabók, a vargák és az irhások. Megvizsgáltuk a pápai zsidó háztartások összetételét aszerint is, hogy a kereső személyek száma hogyan aránylik az eltartott népesség számához. A kereső családfő és a vele élő családtagok besorolása egyértelmű volt, azonban a háztartásokban élő idegen alkalmazottaknál értelmezés kérdése, hogy őket munkájuk fejében eltartottaknak tekintjük, vagy kereső személyeknek, akik munkaadójuknak a kosztért, szállásért pénzzel vagy munkával fizetnek. Az ilyen alkalmazott iparossegéd, -legény vagy tanító személyzetet kereső státuszúnak tekintjük, mivel megélhetésük alapja a háztartásfőjüknél végzett munka volt. Ha tehát az alkalmazotti személyzetet is a keresők közé soroljuk, akkor a 609 pápai zsidó háztartásban összesen 774 kereső személyt találunk, tehát minden háztartásra 1,2 főnyi kereső személy jut. Ők együtt 2188 főt tartottak el munkájukkal, azaz minden kereső személyre kb. 2,8 eltartott jut. II. 6. 4. 5. Migráció A pápai zsidó népesség születési hely szerinti vizsgálatával először is azt kívánjuk megállapítani, hogy a népesség milyen arányban állt helyben született lakosokból, és mennyiben bevándorlókból. Az idegenben született helyben lakók vizsgálatával a Pápára irányuló migráció forráshelyeit kívánjuk meghatározni, amelynek eredményeit a városba történt bevándorlásról a korábbi korszakokra vonatkozóan tett megállapításainkkal kívánjuk összevetni. A migráció mértékének megállapítása egyben alkalmas annak meghatározására is, hogy a helyben lakó népesség milyen mértékben gyarapodott bevándorlásból és mennyiben a közösség belső szaporulatából. 765 Uo. 82. sz. háztartás. 766 Uo. 57. sz. háztartás. 767 Andorka-Faragó 2001: 211. 231
