Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
nők által vagy a több generáció együttéléséből alkotott háztartásokét. Ezt részben az is mutatja, hogy a családmaghoz tartozó gyermekeken kívül az eltartott magányos felmenők vagy rokonok aránya alacsony. A háztartásokban élő családokat más szempont szerint is megvizsgáltuk. Laslett tipológiáját használva külön családnak tekintünk minden házaspárt gyerekkel vagy gyerek nélkül; továbbá azokat az özvegyeket, akik önálló családfők és gyereket nevelnek. A különböző családtípusok az alábbiak szerint oszlanak meg: 17. sz. táblázat. Családtípusok Magányos önálló családfő Házaspár gyerek nélkül Házaspár gyerekkel Özvegy szülő gyerekkel Összesen 33 (5,41%) 77 (12,64%) 441 (72,41%) 58 (9,52%) 609 A magányos önálló családfők közül a nők többnyire idősek, özvegyek, akiknek lehetnek külön- vagy távol élő gyerekeik. Nevük mellett nem szerepel foglalkozás vagy jövedelemforrás megjelölése. Önálló háztartásként történt számbavételük oka lehet, hogy nincsenek rokonaik, akikkel együtt élhetnének, vagy valamicske jövedelemmel, illetve esetleg távolban élő gyermekük segítségével fenn tudnak tartani önálló háztartást. A magányos férfi háztartásfők életkora igen szórt, és az összeírásból nem derül ki, hogy özvegyek-e vagy sem. Azonban mindannyian rendelkeznek keresetet biztosító foglalkozással: többnyire iparosok, kereskedők, házalók vagy hajhászok. A gyereket nevelő özvegy szülők értelemszerűen háztartásfők. Köztük többségben vannak a nők, és nem ritka körükben az igen fiatal, többgyerekes anya. Ezek a nők a későbbiekben nagy valószínűséggel újra férjhez mennek. Mint utaltunk rá, az összeírásban több esetben is találunk példát megözvegyült nő második házasságára. A zsidó családok 85%-át házaspárok alkották. Köztük csaknem 15% volt a gyermektelenek aránya. A 77 gyermektelen családfő korcsoportok szerinti megoszlása a következő volt: 46 családfő 20-50 év közötti személy volt, 31 családfő pedig ennél idősebb. Míg az előbbiek esetében életkoruk alapján nem kizárt, hogy gyermekeik születnek, utóbbiak esetében ennek kisebb az esélye, ugyanakkor többük esetében feltételezhetjük, hogy felnőtt, külön háztarásban élő gyermekeik vannak. A háztartásokban élő magányos idegenekről már ejtettünk szót, amikor a zsidó népességen belül a mobilis réteg arányát kívántuk megbecsülni. A háztartástípusok számbavételekor megvizsgáltuk azokat a háztartásokat is, amelyekben - függetlenül a család típusától - magányos idegenek is éltek. Közéjük soroltuk a már említett iparos- vagy kereskedősegédeket, 229
