Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
nők között. A férfiak körében jóval nagyobb a házasságban nem élők aránya, mint a nők esetében. A többlet magyarázata a háztartásokban élő idegen alkalmazott és segédszemélyzet, valamint a vándor iparoslegények jelenléte, akiknek egy része a későbbiekben potenciális férj. Két esetben azonban biztosnak mondható, hogy az illető férfi agglegény maradt. Az összeírásban található egy 46 éves őrült férfi, aki özvegy anyjával él, egy másik, 23 éves néma férfi szintén szüleivel él. A nőtlen férfiak hajadon nőkhöz viszonyított nagyobb számára magyarázatul szolgál még az a tény is, hogy a nők általában fiatalabb korukban házasodtak, mint a férfiak. A házasságban élők átlagéletkora a férfiak esetében 44 év, a nők esetében pedig 36 év. Feltűnő különbség mutatkozik a nemek között az özvegyek tekintetében. Az özvegy nők száma csaknem hatszorosa a férfi özvegyekének. E nagy különbségnek az is oka lehet, hogy a megözvegyült férfiak könnyebben, nagyobb eséllyel, így nagyobb arányban házasodtak újra, mint a nők. Az összeírás statikus adataiból is kiolvasható néhány esetben olyan második házasság, amely a férfi megözvegyülése után következett be. A zsidó közösségben élő 103 főnyi özvegy számát elosztva a pápai zsidó háztartások között, azt kapjuk, hogy átlagosan minden hatodik háztartásban élt özvegy, aki lehetett családfő vagy eltartott családtag. Ha a házaspárokra vetítjük az özvegy családtagok számát, akkor pedig minden ötödik házaspárra jutott egy özvegy személy. Az özvegy nők átlagéletkora kisebb, mint az özvegy férfiaké, 55, illetve 62 év. A különbség a férfiak nagyobb halandóságával magyarázható: a nők hamarabb özvegyülnek meg, mint a férfiak. Ezt mutatják a korcsoportok szerinti adatok is: míg a férfiaknál a legfiatalabb özvegy 36 éves volt, a nők közt már a 25-29 éves korcsoportban megtaláljuk a legfiatalabb özvegyet, a 26 éves Rosenzweig Neumannét, aki féléves kislányával élt, tehát legfeljebb valamivel több, mint egy éve lehetett csupán özvegy az összeírás idején.761 Figyelembe véve az özvegyek számát is, a felnőtt nők esetében 84%-os házasodási arányról beszélhetünk. A középkorú özvegy nők magasabb száma indokolja, hogy megvizsgáljuk a zsidó közösségben élő özvegyek milyen arányban tekinthetők eltartott személyeknek, illetve aktív, háztartás-fenntartói szerepet ellátó családfőknek. Az özvegy nők 74,7%-a (65 fő) családfőként önálló háztartás élén áll. Átlag- életkoruk 52 év volt. Közülük mindössze egy fő esetében jegyezték fel, hogy lánya tartja el, aki egyébként szintén özvegy volt.762 A fennmaradó 25,3% (22 fő) mint eltartott rokon családtag élt gyermeke, illetve szülei, rokonai ház761 Az összeírásban találunk egy özvegyként számba vett 25 éves asszonyt is, Weis Adolf- nét, aki 3 éves kislányával élt, a megjegyzés rovatban ugyanakkor azt jegyezték fel, hogy férje elhagyta. VeML IV.i.h. Összeírás. 555. sz. háztartás. 762 A 44 éves özvegy Reichenfeld Efraimnét 21 éves, szolgálóként dolgozó hajadon lánya 223
