Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
dig bőrrel is kereskedett. 1848-ra a zsidók lélekszámának növekedésével a gyapjú- és a bőrkereskedők száma is megnőtt, ekkor 10, illetve 14 fő volt.715 A bőr iránti nagy kereslet egészen korszakunk végéig jellemző volt, sok bőrkereskedő meg tudott élni a városban. Ez összefüggésben állt a jelentős pápai irhásipar nyersanyagszükségletével. Mint fentebb utaltunk rá, a nagyszámú bőrkereskedő tevékenysége folyamatos konfliktusokat generált a céhekkel, illetve a céhes mesterekkel. Textilkereskedelem A mozgékonyabb zsidó kereskedők forgalmazták a textilárut is, hiszen korszakunkban - különösen a finom textiláru esetében - Magyarország behozatalra kényszerült, elsősorban az örökös tartományokból. A magyarországi kereskedők főként a bécsi zsidó nagykereskedőktől vásárolták az országba szállítandó textilárut. Pápán már a 18. század második felében megjelentek a zsidó rőfösök. Az uradalmi hajdúk egyenruhájához szükséges posztót és szövetet a 18. század második felében több éven keresztül Preisach Mózes pápai zsidótól vásárolta az uradalom.716 A francia háborúk idején az uradalom által kiállított insurgens katonák egyenruhájának elkészítéséhez Hegedűs Ferenc nagy- kereskedő mellett a pápai Moses Lebl Hartmann, Hartmann Benjamin, Salamon Kraus és Lebenfeld Ádám zsidóktól vásároltak nagy mennyiségű vásznat és posztót.717 A19. század első felében a pápai piacon jelentős mennyiségű rőfösáru cserélt gazdát. Egy Herzfeld Simon nevű pápai kereskedő718 akinek a városban rőfösboltja is volt, fuvarosaival rendszeresen szállított rőfösárut Pápára, és itt máshonnan érkező rőföskereskedőknek adta tovább a textileket. Nagyszámú segédet is tartott, üzletét fiai folytatták, akik később elköltözködtek Bécsbe.719 1848-ban Pápán 19 rőföskereskedő működött, köztük Herzfeld 70 éves özvegye is.720 A rőfösök a kereskedők legtehetősebb rétegét alkották. A jól működő és nagy jövedelmet biztosító textiláru-forgalmazás a megalakuló első cégek alapját jelentette, amelyeket tulajdonosaik fiaikra is tovább örökítettek. 715 VeML IV.i.h. Összeírás. 716 Évente általában 10-17 forint értékben, amely kb. 10-15 rőf árának felelt meg. VeML XI.6o2.b. Diarium 46., 303., 484. 1781-ben Benjamin Simon zsidótól vásároltak posztót. DREKK Rationes 201. 717 MOL P 1216 capsa 63. nr. 14. Az uradalom által kiállított insurgens katonák felszereléséről szóló számadás. 1797. december 12. 7,8 Valószínűleg azonos az 1815-ben cégért ütő Herzfeld Simonnal. 74 LŐVYI901. 720 VeML IV.i.h. Összeírás, 57. sz. háztartás. 199
