Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
italfogyasztási és más vallási előírások megszegését. Az ortodox álláspont a zsidó közösséghez való tartozás feltételének tekintette a vallási parancsolatok megtartását. Az ehhez alkalmazkodni nem tudók azonban kitérés nélkül nem léphettek ki a vallási közösségből (tekintve, hogy felekezetnél- küliség ekkor még nem létezett), így azt kellett elérni, hogy a közösséghez való tartozásnak ne legyen feltétele a parancsolatok aprólékos, teljes körű betartása.482 Ez az egész európai zsidóságon, így a magyarországi közösségeken belül is egy lassú reformfolyamatot indított el, amely éppen a nagy társadalmi változásokat előkészítő magyar reformkori törekvésekkel esett egybe, ezért külső támogatást is kapott. Pápán az új eszmék korai hatását mutatja a kaszinó létrejötte 1832-ben, amelynek már megalakulásakor voltak zsidó tagjai.4®3 A kaszinó a zsidók és nemzsidók társadalmi közeledésének egyik fontos színtere volt. 1838-ban 12 választmányi tagja között ott volt Neuman Salamon, a 97 részvényes közt pedig 10 zsidó tagot találunk. Ők mind tőkés vállalkozók: a somhegyi üveghutát működtető és gabonakereskedő Neuman család tagjai, Fischer Móric kőedénygyáros és a rőföskereskedő Hirschler testvérek.4®41847-ben újabb zsidó tagokkal bővült a választmány.485 A kaszinóba felvételt nyert pápai zsidók a közösség vezető rétegéből, valamint honorácior tagjai (orvosok, tanítók) közül kerültek ki. Az akkulturációs társadalmi elvárások fényében magától értetődő, hogy a kaszinótaggá vált zsidók a közösség azon tagjai voltak, akik - egyébként kisebbségként - a közösségen belül reformokat sürgettek az oktatás és a vallás terén.486 487 A kaszinó a társadalmi nyilvánosság olyan új területe volt, ahol a felekezeti és társadalmi különbségek másodlagossá váltak, alapelv volt az egyenjogúság és az önkéntesség.4®7 A társadalmi és felekezeti hovatartozás helyett a műveltség és a magaviselet vált meghatározóvá a tagfelvételben, így Pápán is közös társaságba tömörült köznemes, honorácior, városi iparos és kereskedő polgárság, valamint a zsidóság. Az a szokás, hogy a kaszinótagok vendégeiket is bevezethették a helyi társaságba, a kaszinó kapcsolatait 482 Jakab 2010a. 483 A zsidók kaszinótagsága nem mindenütt volt magától értetődő. Szombathelyen, Gyöngyösön, Egerben és Komáromban az 1830-as években még elutasították zsidó tagok felvételét a helyi kaszinókba (Silber 1992a: 121-122.). 484 A’ Pápai Casino’ részvényeseinek névsora betűrenddel, annak törvényei ’s egyéb tudnivalói. 1838. Közli: Ниш 2001: 26-28. 485 Spitzer Adolf és Deutsch József lettek ekkor a választmány tagjai. A Pápai kaszinó tisztújítási jegyzőkönyve, 1847. január 3. Közli: Hum 2001: 45. 1838-1848 között a zsidó kaszinótagok aránya 13%-ról 22%-ra nőtt, utóbbi megközelítve a zsidóság városi lakosságon belül képviselt arányát (Silber 1992a: 127.). 486 Silber 1992a: 127-128. 487 Ниш 2007b: 78. 15O
