Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
év során előkerülő 27 városi bőrkereskedő összesen 40 csizmadia-, varga-, szíjártó- és szűcsmesternek, valószínűleg a szakmában dolgozó mesterek többségének adott el bőrt.450 A nagy számok azt valószínűsítik, hogy forgatható tőke híján a mesterek általában csak a termék elkészülte és értékesítése után tudták a meghitelezett nyersanyagot a kereskedőknek kifizetni. A város előtti adóssági követelések többségénél utólag nyugtázták a pénztartozás megfizetését. Ez is magyarázza, hogy a követelések ellenére a kereskedők újra adtak hitelre nyersanyagot ugyanannak a mesternek. A kereskedésre - a fizetési nehézségek ellenére - mindkét fél kölcsönösen rá volt utalva. A követelésekben szereplő összegek nagyon tág határok közt mozogtak, a 10 forintos adósság mellett 1000 forintot meghaladó összeggel is találkozunk. A kintlévőségek mértéke a kereskedők hitelképességének mértékét is mutatják. Schwarz Nátán kereskedőnek egyetlen évben (1822) összesen 2629 váltóforint követelése volt bőrök árában, de más években is folyamatosan hitelezett nagy értékű árut.451 Rajta kívül további kereskedők esetében is elmondható a több éven keresztül folytatott áruhitelezés. A mesterek is egyszerre több kereskedőtől vásároltak nyersanyagot, hiszen ha tartozásuk volt, de további nyersanyagra volt szükségük, új, hitelezni hajlandó kereskedőt kellett segítségre bírjanak.452 450 Lásd Függelék VIII. Szombathely esetében Tilcsik is arra a megállapításra jutott, hogy adóssági követelések nagyobb részben a bőrkereskedők és a bőrfeldolgozó szakma képviselői között keletkeztek (Tilcsik 2009:169.). Lásd még Ö. KovAcs 1985: 257. 451 VeML V.2.a 1822. évi jegyzőkönyv. 452 Raichard Fülöp 1826-ban Manovill Ábrahámnak 458 forinttal, Sonnenfeld Benedeknek 871 forinttal tartozott. VeML V.2.a. 532/1826. szeptember 23., 727/1826. december 16. Flaschker József német varga is adóssága megfizetésének halogatása miatt volt kénytelen újabb hitelezőhöz fordulni. Azzal vádolta Herschi Schwarzbart pápai bőrkereskedőt a városi tanács előtt, hogy amikor tőle hitelben bőrt kívánt vásárolni, a limitált árnál többet akart kérni érte, ezért nem tudtak megalkudni. így más kereskedőtől vásárolt bőrt. Mikor Schwarzbart megtudta, hogy mástól vásárolt, felháborodott, hiszen a varga a korábban tőle vásárolt bőrök árával is adós volt még, ezért a vargát az uradalom elé citáltatta. Szokoly József fiskális azzal küldte el a bőrkereskedőt, hogy egyezzen meg Flaschkerral, aki az ügyész és a városi tanács előtt is felajánlotta, hogy mig a 91 forint 42 krajcáros adósságát meg nem adja neki, hetente egy forintot fog fizetni. Ezzel azonban Schwarzbart nem elégedett meg és heti 5 forintot kért. Ezt viszont Flaschker nem tudta vállalni és panaszt is tett, hogy a zsidó Spitzpulnak (Spitzbube = gazember) nevezve őt becsületében megsértette, ezért elégtételt kért a tanácstól. Schwarzbart is panaszt tett a tanács előtt, hogy Flaschker ígérete ellenére nem fizetett. Végül úgy egyeztek meg, hogy Flaschker minden pénteken a heti vásár alkalmával 2 forintot fog fizetni neki; ha elmulasztaná, elveszíti mindenét. Schwarzbart is elismerte, hogy megbántotta Flaschkert, ezért 2 font gyertyát ajánlott fel Isten dicsőségére. VeML V.2.a. 2/1795. november 28. Az év elején Flaschkert Műnk Ádámmal szemben fennálló tartozása miatt is a városi tanács elé idézték, ahol az adósság mellett panaszpénz megfizetésére is kötelezték, mivel a zsidót csalónak nevezte. Uo. 1/1795. február 14. 142
