Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
1.1. Bevezetés Pápa város feudális kori zsidó népességének gazdaság- és társadalomtörténeti szempontú vizsgálatára a közösségről 1848-ban készült név szerinti, igen adatgazdag és jelentős forrásértékkel bíró összeírás megismerése inspirált. Egy korabeli kisváros lélekszámát is kitevő zsidó lakosságot tükröző adatsor elemzésére elsődlegesen a demográfiai vizsgálat kínálkozott.1 Népmozgalmi adatok hiányában az álló népességre vonatkozóan megállapított demográfiai jellemzők vetették fel az igényt, hogy egyéb források bevonásával megvizsgáljuk azokat a folyamatokat, amelyek szerepet játszottak egy ilyen egyedülállóan nagy lélekszámú mezővárosi zsidó közösség létrejöttében. Kérdésfelvetésünknek megfelelően választott korszakunk kiindulópontja az első zsidók megjelenése Pápa városban, illetve önálló községi szervezetük létrejötte, amely az 1748-ban kelt földesúri védlevél kibocsátása időszakára tehető. A rendi korszak lezárulásával bekövetkező társadalmi változások és az utolsó pápai zsidóösszeírás keletkezési idejének egybeesése indokolta, hogy ennek az eddig ismert legrészletesebb összeírásnak az időpontját válasszuk vizsgálatunk záró korszakhatárának. A magyarországi zsidóság társadalmi és gazdasági emancipálásának igénye a reformkori országgyűléseken érlelődő társadalmi változásokkal párhuzamosan fogalmazódott meg. Ennek eredményeként jöttek létre 1840- ben azok a törvények, amelyek a zsidók gazdasági érvényesülése előtt tágra nyitották a lehetőségeket. A polgári jogegyenlőség irányába tett lépésként pedig 1846-ban eltörölték a zsidóság által egy évszázadon át fizetett különadót, a türelmi adót. Ezek a változások lényegében egybeestek a rendi korszak végével és a magyar társadalomban bekövetkezett változások nyitányával, amelyek a magyarországi zsidóság életében is - egyelőre elsősorban a földesúrijoghatóság megszűnése tekintetében - új folyamatokat indítottak el, lezárva újkori magyarországi történetük első szakaszát. A magyar történetírásban a zsidóság társadalmi és gazdasági jellemzőiről kialakított általános képet az egyes helyi közösségek vizsgálatával lehet pontosítani és árnyalni, figyelembe véve az adott település jogi, gazdasági és 1 Jakab 2006. 13
