Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
A vezetőség a kóser-krajcárok kezelése miatt őt ért vádakra adott válaszában is a reform néhány fontos alapgondolatát fogalmazta meg: „Mi szent vallásunk elveihez szorosan és hőn ragaszkodunk, mi Mózesnek igaz követői akarunk maradni, de nem kizárólag külső ceremóniákban, hanem mintáz Úr parancsolta, lélekben és igazságban kívánjuk Istenünket imádni, s ehhez képest az Isten házát nem tőzsér teremnek, alacsony viták, sőt civakodások színpadának kívánjuk tekinteni. Mi fajunknak fáradhatatlan szorgossága és vállalkozó tevékenysége mellé kor igényelte műveltséget, s a köz élet minden körülményeiben megkívántató értelmességet kívánunk szerezni.”341 A vádak és cáfolatuk mögött jól érzékelhető mindkét fél saját motivációja. Az ortodoxok nagy valószínűséggel nem annyira a székek pénzzé tételét sérelmezték, mint inkább a hozzájárulásuk nélkül megválasztott új rabbi személyéből következő változásokat, amelyek mindenáron való megakadályozására törekedtek. Az újító párt tagjai bár tudták, hogy nincsenek többségben, mégis nagyon magabiztosak voltak. Egy felvilágosult, reform-szellemiségű rabbi az 1840-es években mind politikailag, mind a földesúr szempontjából jobban megfelelt. Az újítások bevezetése elleni tiltakozás ürügyén az ortodoxok tulajdonképpen személyesen Löw ellen fordultak. A zsidó újévet megelőző szombati zsinagógái istentisztelet után az ellentáborból néhányan a hazafelé tartó Löw mellé szegődtek és káromkodva szidalmazták, csúnya szavakkal gyalázták, majd leköpdösték. Ellenük az úriszék vizsgálatot indított, és a zsinagógában zsidó eskü alatt valló tanúkat hallgatott ki. Az elfogott tíz férfi342 közül öt ellen pert indítottak, négy főt felmentettek, de Toch Hermant 5 pálcaütésre ítélték, amiért a bíróságot és a tanúkat is becstelen szavakkal illette.343 A kezdeti megaláztatások nyilván sok keserűséget okoztak a rabbi számára, de céltudatossága, mellyel a pápai zsidó községet az új iskolai oktatás és a rendszeres prédikációk által kora kihívásai iránt nyitottá kívánta tenni, minden bizonnyal segítettek ezeken felülkerekedni.344 Emellett maga mögött 341 VeML IV.i.t. A pápai zsidó község elöljárói a vármegyéhez. Pápa, 1846. augusztus 2. 342 Salamon Lövenstein és Abraham Lövenstein lisztkereskedők, Rudolf Toch és Herman Toch dohánykereskedők, Aron Glück ruhakereskedő, Michael Schwarz vendéglős, Wolf Kohn (foglalkozása ismeretlen), Michael Grünfeld (foglalkozása ismeretlen), David Klein hajhász, Moses Klein kávés. VeML IV.i.t. A pápai uradalmi úriszéki jegyzőkönyv kivonata, 1846. október 5-6. ülés, 4. pont. Foglalkozásuk beazonosításához az 1848-as Pápa városi név szerinti zsidóösszeírást használtuk. VeML IV.i.h. Összeírás. 343 VeML IV.l.t. A pápai uradalmi úriszéki jegyzőkönyv kivonata, 1846. október 5-6. ülés, 4. pont. 344 Elhivatottságára jellemző egy másik válságos időszakban tanúsított magatartása, melyet felesége örökített meg naplójában: „Most aztán igazán bámulnom kell az uramat, aki bármennyire is teljes lélekkel részt vesz az eseményekben [ti. az 1848/49-es szabadságharc 109
