Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Előszó A könyv alapját 2013-ban megvédett disszertációm szövege képezi. A téma- választás ötletét és a kutatás kiindulópontját Pápa város 1848-as zsidóösz- szeírásának demográfiai elemzése adta, amelyet Faragó Tamás posztgraduális népességtörténeti szemináriumára készítettem 2006-ban. Mindjobban elmélyedve a demográfia kutatás módszertanában, hamar világossá vált, hogy az összeírás - adatgazdagságánál fogva - egy szemináriumi dolgozat kereteit jóval meghaladó, komplex társadalmi, háztartás- és családszerkezeti, migrációs vizsgálatot tesz lehetővé. Felvetődött továbbá a Veszprém megye zsidók által lakott településeiről fennmaradt összeírások együttes feldolgozásának igénye is. Már a kutatás elkezdésekor láthatóvá vált, hogy a legnagyobb megyei zsidó közösségre, a pápai zsidóságra vonatkozóan olyan további, bőséges levéltári iratanyag is rendelkezésre áll, amely a közösség létrejöttére és életére vonatkozóan felvetett kérdésekre választ kínálva, e társadalmi csoport mikroszintű vizsgálatát is lehetővé teszi. A munka során az 1848. évi összeírást elemző fejezetnek a szöveg szerkezetébe illeszkedése formai-műfaji kérdést vetett fel. Míg a megszületett egyes fejezetek tematikus egységekben és rendben követik egymást, az összeírást tárgyaló rész egyetlen forrás komplex elemzését adja. Föltehető a kérdés, hogy az egyes fejezetekben tárgyalt témáknál miért nem építettem be az 1848. évi adatok elemzését is, ezáltal ugyanis megőrizhető lett volna a tematikus egység. Azonban az összeírásra úgy tekintettem, mint a tárgyalt korszakot lezáró időmetszetre, amelyben összesűrítve tárulnak elénk mindazon aspektusok, amelyeket a többi fejezetben tematikus bontásban, egy folyamat részeként vizsgáltam. Ezért döntöttem úgy, hogy az összeírás elemzésének külön fejezetet szánok. Ezt elsősorban a forrás jellege és rendkívüli adatgazdagsága, ebből következően pedig további elemzési szempontok lehetősége indokolta. Az összeírás jóval többet kínált annál, mintsem hogy adatait a megfelelő fejezeteknél felsoroljam (utalok itt pl. a demográfiai elemzés lehetőségére). Másrészt indokoltnak láttam a szerkezeti kettősséget a téma kérdésfelvetése miatt is. Ott ugyanis megfogalmaztam, hogy arra keresem a választ, milyen folyamatok vezettek a rendi korszak végén készült összeírásból elénk táruló városi zsidó társadalom jellemzőinek kialakulásához. Ebben az értelemben tehát kínálkozott egy statikus, de 9
