Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók
Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók Miért volt érdemes vitorlázókkal csapatokat (ejtőernyősöket) szállítani és bevetni? A meglévő hátrányok ellenére tehervitorlázók alkalmasak a vontatógépnél nagyobb terhek szállítására, illetve olyan terjedelmes haditechnikai eszközöket (gépkocsik, lövegek, stb.), melyeket a szállítógépek nem képesek.313 Földet érése a motoros gépekhez képest könnyebb és egyszerűbb: nem igényel kiépített leszállóhelyet. Vontatásához másodvonalbeli gépek is alkalmasak - mint pl. a német légierőnél is alkalmazott Junkers Ju-86, Heinkel He-46, stb. Előállításuk nem volt költséges és nem igényeltek különleges, drága alapanyagokat. Mivel nagyobb részt fából készültek, gyártásukat faipari megmunkálásban jártas üzemek is képesek voltak megoldani. Vezetésükhöz nem volt szükséges különlegesen képzett személyzet, a vitorlázó repülők irányításához rövid átképzés is elegendő volt.314 Hátrányaik közé tartozott, hogy csak vontatógépekkel együtt tudtak a levegőbe emelkedni, a rossz időjárási viszonyok között (felhőzet, köd, eső) nem voltak alkalmazhatók. Felszállásukhoz - a vontatógép és a hosszú vontatókábel miatt315 - hosszabb felszállóhelyet igényeltek, faszerkezetük és alkotóelemeik miatt a környezeti hatásokra, a szabadban történő tárolásra érzékenyek, végül pedig az ellenséges légvédelemmel és vadászgépekkel szemben köny- nyen sebezhetőek voltak. Mindezen hátrányok ellenére alkalmasak voltak (mint pl. a német DFS- 230 típusú tehervitorlázó) meghatározott számú fegyverrel és felszereléssel ellátott katona koncentrált, pontos földre tételére, ráadásul meglepetéssze1943. évi október hó elsejével, 1943. október hó elsejei ranggal tartalékos zászlóssá nevezték ki a repülőknél. 51. számú Honvédségi Közlöny (Személyes Ügyek) 1943. december 15.1807-1808. 313 AJTAY 1944. 369-370. A szerző munkájában kiemelte, hogy a kis államok gyengén ellátott repülőtechnikájának könnyítést jelenthetett volna az olcsón, tömegesen előállítható vitorlázók tömege, mely a hiányzó szállítási kapacitást pótolhatta volna. AJTAY 1944. 375. A „siklógépekkel" közel kétszeresére növekedhetett volna a repülőgépen szállítható anyagmennyiség, vagy a szállítható katonák száma. ZÁKÁNY 1944. 593. 314 AJTAY 1944. 369-370., ZÁKÁNY 1944. 593. Vitorlázógépekkel történő csapatszállítás akkor hajtható végre, ha az ellenséges légvédelem hatótávolságán kívül indítva, megfelelő napszakban volt képes landolni a vitorlázó. Előnye, hogy egy egységben, nagyobb tűzerővel felszerelt alakulatot képes volt szállítani. A katonák kiképzése nem igényelt annyi időt és anyagi áldozatot, mint az ejtőernyősöké, így nagyobb számban és gyorsan kiképezhetők és hadra foghatók voltak. Ez a harceljárás ugyanúgy képes volt meglepő támadást végrehajtani, mint az ejtőernyős erők. Szy 1940. 25-26. 315 „A német légierőnél kísérletek folynak 2 m hosszú vontatókötéllel a vakrepülés miatt, ebben az esetben más, mint egyszintben való vontatás szóba sem jöhet. [...] Vontatást jelenleg csak felhőalap alatt végeznek a német légierőnél, mert a vakrepülés és főkép a leszállás a vontatásnál nincsen megoldva, de mint az előzőkben említettem, kísérleteket folytatnak. Számolni lehet a vontatási megoldások gyors fejlődésével, mert egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a siklógép vontatás és erre mutatnak azok a hírek is, amik egyre újabb típusokról, ejtőernyős zuhanó siklógépekről számolnak be." ZÁKÁNY 1944.593., 596. 98
