Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Repülőtechnika – szállítórepülők, vitorlázók
tésük és repülhetőségük miatt a pilóták kedvelt eszközei voltak. Hátrányuk volt, hogy rendkívül zajosak és kényelmetlenek voltak (nem rendelkeztek beépített ülésekkel, mint az SM-75-ösök), mégis nélkülözhetetlen részei voltak az ugrókiképzésnek. Amíg az ejtőernyősszázadnak nem voltak saját szállítógépei,288 addig az ejtőernyős ugrásokat a két éjjeli bombázószázad289 Ca-101-es gépeiből hajtották végre. 1941 elején - a 2/1. éjjeli bombázó osztály 1939. év végi feloszlatásával - újabb három Capronival gyarapodott az ejtőernyősök szállítógép állománya. 1941 elején a „Gavallér"290 ejtőernyős szállító repülőszázadnak már hat Ca-101-ese volt.291 „Az ejtőernyősöknél üzemelő Ca-10l-eseken felhasználási idejük alatt semmiféle lényegesebb hiba nem akadt. Több forrás az 1942-es, 1943-as évekre teszi ezeknek a gépeknek az utolsó szereplését, de valójában néhányuk az ejtőernyősöknél egészen 1944 végéig üzemben volt."292 A Savoia-Marchetti SM-75-ösök közül két gép semmisült meg 1941-ben. Az E-101 jelzésű Savoia 1941. április 12-én Veszprémben felszállás közben visszacsúszott és a fedélzeten lévő személyzettel, valamint a bevetésre induló ejtőernyősökkel együtt megsemmisült. A másik (jelzése E-105) repülőgép 1941. november 4-én Budaörsről felszállva a Kamaraerdőbe zuhant. A típus repülését ezek után bizonyos ideig letiltották.293 1942-től korlátozott mértékben sebesült-szállításra alkalmazták.294 1942-ben indult meg a lassú típusváltás az ejtőernyős-zászlóaljnál. A korszak modernnek számító Fiat G-12 típusú gépét rendelték meg az Olaszországba kiküldött bizottság javaslata szerint.295 Az első gépet296 az akadozó 288 Az első három Caproni Ca-101/3m-est 1940. április 1-jén adták át Pápára, B. 103., B.105; B.115 egyéni jelzéssel. LAJTAI 1992. 23. 289 1939-ig két éjjeli bombázószázad (2/1. „Boszorkány" és 2/2. „Fekete macska") felszereléseként szerepeltek a Ca-101-esek. LAJTAI 1992. 20. 290 Az ejtőernyősök kiképzését két szállító század végezte: a „Gavallér" (az 1. ejtőernyős szállítószázad Ca-101 repülőgépekkel, 1939-1944 között), valamint az „Emyős" (a 2. ejtőernyős szállítószázad SM-75 repülőgépekkel, 1939-1942 között). BONHARDT-SÁRHIDAI-WINKLER 1993. 462. 291 LAJTAI 1992. 26. 292 LAJTAI 1992. 27. 293 A Honvédelmi Minisztérium 1941. évi VIII. 28-án kelt 128.899/eln.31. -1941. sz. rendeletével az alábbiakat rendelte el: „A jövőben a Savoia SM-75.gépeknek a hadműveleti területbe való kirendelésének jogát magamnak tartom fenn. Egyébként a SM-75.gépekkel kapcsolatos erre vonatkozó intézkedéseket már folyamatba tettem." HL VKF 6167/1. oszt. ein. -1941. 294 SISA 2002 16. 1944 decemberében az egyik SM-75 használhatatlanná vált kényszerleszállás következtében; a megmaradó két gépet 1945 márciusában felrobbantották. BONHARDT - SARHIDAI - WINKLER 1993. 304. A megmaradt Savoia gépek az anyaország és az Ukrajnában harcoló csapatok közötti szállítási feladatokat hatottak végre. HUSZÁR 1999. 60. (1941) 295 SISA 2002.17. 296 Az első Fiat G-12 gép átvételére Marosszéky Jenő százados, az 1. ejtőernyős szállító század parancsnoka utazott Torinóba, magyar személyzettel együtt. A gép 1942. november 21-én érkezett haza, a gépre Siemens automata pilótát szereltek, majd 1942. december 2-től Pápára, az 95
