Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Repülőtechnika – szállítórepülők, vitorlázók
Királyi Honvédség ejtőernyős csapatneménél alkalmazott metódusoktól és ehhez célszerűbb volt a jól bevált német felszerelést használni. Ejtőernyőik a német ejtőernyősöknél rendszeresített RZ-20 típusú, bekötött csapaternyők voltak. A gyakorlóugrások befejeztével a német személyzet elhagyta Pápát, lezárva a magyar ejtőernyősök német átképzését. A magyar ejtőernyős-zászlóalj 1941-1944 között jól kiképzett állománynyal rendelkezett. A magyar ejtőernyő és ugróruházat megfelelt a csapatnem igényeinek és feladatkörének. Habár mintául a német ejtőernyős csapatokat tekintették, nem került sor felszerelés, egyenruha vagy ejtőernyő átvételére, integrálására a magyar csapatnem kiképzésébe. Repülőtechnika - szállítórepülők, vitorlázók255 1939-ig, az ejtőernyősszázad hivatalos megalapításáig, szervezésével és kiképzésével kapcsolatos rendeletekben kevés szó esett az alkalmazásra kerülő szállítógép-típusokról. Szombathelyen a század közösen használta a repülőteret az ott állomásozható repülőszázadokkal, igyekeztek kihasználni az épp szabad gépeket.256 Mivel a század bővülése már zavarta a repülőtér működését, az új szállítógépek beérkezésével (Savoia-Marcetti SM-75) a századot végleges állomáshelyére, Pápára helyezték át. Az SM-75-ösök beérkezése után a Caproni Ca-101/3m-eket továbbra is szoktató repülésekre és ejtőernyős ugrásra használták.257 (8. kép) Az ejtőernyősszázad repülő részlegének gépellátásával kapcsolatban az álláspontok több értekezlet és megbeszélés után körvonalazódtak. А HM III. 255 Az alkalmazott szállítógépek technikai adataival kapcsolatban lásd a fügelék 3. sz. táblázatát. 256 A második bombázóezred Székesfehérváron állomásozó (pk.: Modory József alez.; 2/1. éjjelibombázó repülőosztály, 2/II. könnyűbombázó osztály pk.: Bisits Tibor őrgy.) 2. századát (2/1. „Boszorkány", pk.: Czékus Ferenc százados; 2/2. „Fekete macska", pk.: Sasváry József százados) szerelték fel Caproni Ca-101/3m típusú gépekkel. Révész 1999.121-122. Ezeket a gépeket vették igénybe az ejtőernyősök 1939-es, Pápára történő áthelyezésükig. 257 „Már nagyon vártuk az átalakítás alatt levő Sm.-75 megérkezését, mert Ca 101-eseinket, a „jó öreg ládákat" mind sűrűbben vitték el tőlünk a Igv. tü-hez célvontatásra. Célvontatások alatt csak szoktató repülést tudtunk végrehajtani és ez nagyon gátolta az ugró kik-t. Végre 16-án (1940 - a szerző) megérkezett a Savoya. Mint minden gyarapodást, úgy a Savoya megérkezését is nagy örömmel fogadtuk. Nagyon megkönnyíteti az újonc szak-ok szoktatórepülését, mert egyszerre 25 fővel lehetett vele felszállni. Az egy kissé tehermentesített Ca 101-esekkel ettől kezdve rendszerint csak ugráshoz szálltunk fel." MAKRAY é. n. 39. Valójában az első SM-75-ös már 1939-ben, Szombathelyen az ejtőernyősök rendelkezésére állt. A gépen az átalakításokat a szombathelyi műhely végezte el. SZOKOLAY é. n. 29. 1940 januárjában 4, júniusban már mind az 5 gép a légierők tulajdonában és kezelésében volt. 1940 tavaszán a csepeli Weiss Manfréd Művek Repülőgép Építő Üzemében rendelték meg a gépek átépítését: ezután kerültek a gépek Pápára. BONHARDT-SÁRHIDAI-WINKLER 1993. 245. 88
