Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Toborzás és válogatás

szövegének módosítása szükséges.155 A többi osztály képviselője a Légierő parancsnoksága javaslatával, illetve a megbeszélt módosításokkal egyetértett.

A Honvédelmi Minisztérium 1941. május 30-án, a Légierő parancsnoksága javaslata alapján a következő irányelveket adta meg:156

1. A tényleges tiszti kiegészítés rendszerével kapcsolatban megmaradt a légierő javaslata, miszerint az ejtőernyős alakulatok a tiszti kiegészítést közvetlenül az akadémiákból és hadapródiskolákból kapták, önként jelentkezés alapján. Az ejtőernyős kipróbálásra akadémikus (növendék) korban került sor. Felavatásuk közvetlenül a zászlóaljhoz történt volna, ám a zászlóaljhoz való bevonulásuk előtt egy évi csapatszolgálatot kellett teljesíteniük eredeti fegyvernemüknél. Erre azért volt szükség, hogy megszerezzék a szükséges alaki kiképzést, mielőtt az ejtőernyős csapathoz kerültek. A további években 4-6 hétre eredeti fegyvernemükhöz csapatszolgálatra lettek volna vezényelve (HM 8. és 9. osztály).

2. A hivatásos altiszti kiegészítés részeként a jutási csapattiszt képző iskola ejtőernyős alakulatokhoz önként jelentkező hallgatói a nyári gyakorlati kiképzés ideje alatt az ejtőernyős-zászlóaljhoz lettek volna beosztva. (5. vkf. osztály)

3. A továbbszolgáló legénységi utánpótlás értelmében a továbbszolgálat ideje továbbra is 4 év maradt volna. A jelentkezési kedv fokozására, leszereléskor megítélhető 1000 pengős jutalomdíjat vezettek volna be. (2./i. osztály)157

4. Az ejtőernyős sorlegénység önként jelentkezőkből egészült volna ki és rendes tényleges szolgálati kötelezettségének ideje 3 év lett. Ez azonban 1941. május 30-án (az utasítás kiadásakor) az erre önként jelentkezőkön kívül csak azokra vonatkozott, akik 1940. október hó 1-én vagy utána vonultak be tényleges szolgálatra. (l./a-10. oszt.) Az ejtőernyős-zászlóalj újoncait saját keretén belül képezte volna ki, ez azonban csak akkor lett volna eredményes, ha a haderőn kívüli kiképzés rendszerét olyan módon építik ki, hogy az ejtőernyős-zászlóalj előképzett, lehetőleg már ugrást végzett újoncokat kapjon. A haderőn kívüli ejtőernyős kiképzést két évben kellett megállapítani és a kiképzés kezdetének feltétele a betöltött 16. életév lett volna. Önként belépésre az ejtőernyős-zászlóaljhoz csak az a levente jelentkezhetett, aki a két éves haderőn kívüli ejtőernyős előképzést befejezte. (Ht. 32.§)158 Amíg a két éves

155 HL HM 18.386/10. oszt. ein. -1941.

156 HL 5423/vkf. 1. oszt. ein. -1941.

157 A továbbszolgálatról a következők találhatók a szervezési intézkedésben:

„Továbbszolgáló /tsz./ tisztes: a rendes /2,illetve 3 évi/ tényleges szolgálati kötelezettség teljesítése után önkéntes jelentkezés alapján elvileg 4 évi továbbszolgálatra visszatartott tisztes Iszakaszvezetői. Továbbszolgáló altiszt: 4 évi továbbszolgálat után további 6 évi - meg nem hosszabitható tényleges szolgálatra önkéntes jelentkezés alapján visszatartott altiszt /szakaszvezető, címzetes őrmester és őrmester/." HL HM 39.000/1/a. oszt. ein. -1939. Szervezési intézkedések az 1939/40. évre, 5./ alapfogalmak.

158 Az 1939. évi II. törvénycikk 32.§-ában a honvédségbe való önkéntes belépés feltételei között a 17. életév betöltése szerepel. CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis.

65