Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Toborzás és válogatás
állományában, a korhatáron túl a zászlóalj nem ugró tartalék állományába került volna. Gyakorlatban tartásukra, mint ugró állománybeli, minden évben 6 hétre, mint nem ugró állománybeli, pedig minden harmadik évben 4 hetes fegyvergyakorlatra vonultak volna be. Az ejtőernyős alakulatok legénységi tartaléka az ugró és nem ugró tartalék személyzet esetén a tervezet szerint a következőképp alakult: három év tényleges szolgálat után az ejtőernyős legénység a zászlóalj tartalék állományába került, 28 éves korig, mint ugró tartalék, utána, mint nem ugró tartalék állománybeli. Gyakorlatban tartásukra, mint ugró állománybeli (28 éves koráig) minden évben 6 hétre, mint nem ugró állománybeli szakszolgálatos minden második évben 4 hétre, mint nem ugró állománybeli nem szakszolgálatos legénység állományú a korhatárt átlépve a nem ugró állományba helyezték volna át. Amennyiben a nem ugró állományban fölösleg keletkezett volna, áthelyezték volna más fegyvernem tartalék állományába. A Légierő parancsnoksága összegzésében az ejtőernyős-zászlóalj kiegészítésének megszervezésére a következő lépések megtételét javasolta: az Akadémiák felsőbb évfolyamaiban felvilágosító előadások tartását, ejtőernyős szolgálatra való jelentkezésre való felszólítást, ejtőernyős szakosztályok felállítását, akadémikusok vezénylését gyakorlati időszakra az ejtőernyős-zászlóaljhoz; a haderőn kívüli ejtőernyős kiképzés megteremtését még 1941 tavasza során; a haderőn kívüli kiképzéshez ejtőernyős oktatószemélyzet kiképzését; állandó ejtőernyős tisztesiskola felállítását és korszerű felszerelését.143 A Légierő parancsnoksága felterjesztésével az ejtőernyős-zászlóalj kiegészítésének új alapokra való fektetését javasolta. Mivel a kérdés több osztály hatáskörébe tartozott, az ügyiratot először a 6. vkf. osztálynak adták át, ugyanis az osztály a szükséges intézkedéseket már megkezdte és „már az eje. ugró tornyok felállítására is megindultak a tárgyalások.".144 Az ejtőernyős-zászlóalj évi újonc szükségletét kb. 400 főben határozták meg, ráadásul ezt már 143 Az első tisztesképző tanfolyam, a tanfolyam résztvevőit ábrázoló tablón szereplő dátum szerint 1940. január 10. és 1940. május 31. között zajlott le. „Megalakítottuk az első tisztesiskolát, ahová a legénységnek majdnem felét beiskoláztuk. A század fennmaradt részéből pedig egy legénységi iskolát alakítottunk. Ebben az iskolában a gyorstüzelőfegyverek és a páncéltörő fegyverek használatában, valamint a robbantásban képeztünk szakosított kezelőket és robb autókat. Mind a két iskolának az volt a legfőbb célja, hogy ha majd a zászlóalj megalakul, ennek a századnak a szakosított és tisztesiskolát végzett embereiből alakítsuk meg a 3. század keretét." SZOKOLAY é. n. 38. A tisztesiskola befejezéséről a következőket írta Szokolay Tamás volt ejtőernyős százados: „Május 29-én a tisztesiskola három napos gyakorlatot hajtott végre, mely kötelékugrással kezdődött, harcgyakorlatokkal folytatódott és éleslövészettel és robbantási gyakorlattal végződött. Ez volt a tisztesiskola zárógyakorlata. Ez után még egy hétre Győrbe mentek vízigyakorlatra és ezzel be is fejeződött a félévig tartó iskola." SZOKOLAY é. n. 44. 144 A 6. vkf. osztály részéről tervbe vették az ősz folyamán kb. 25 helyen - elsősorban nagyobb városokban - a levente intézményen belül a haderőn kívüli ejtőernyős kiképzés megkezdését és 25 levente parancsnok előképzését az ejtőernyős-zászlóaljnál. HL HM 18.386/10. oszt. ein. -1941. 62
