Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Toborzás és válogatás

lati úton kerültek felterjesztésre. A Légierő parancsnoksága kidolgozott egy (véleménye szerint korszerű) kiegészítési rendszert az ejtőernyős-zászlóalj személyi kiegészítésére. A tényleges tiszti kiegészítést, a tervezet hatályba lépésétől kezdve, köz­vetlenül az akadémiáktól kapta volna meg az ejtőernyős-zászlóalj, önként jelentkezés alapján. Az akadémiák felső évfolyamaiban felvilágosító ejtőer­nyős előadást kellett volna tartani, és felállítani a repülőgép modellező és vitorlázó szakosztályokhoz hasonlóan az ejtőernyős szakosztályt is, melynek keretében az akadémikusok megkapnák elméleti és gyakorlati ejtőernyős ki­képzésüket. A nyári nagy gyakorlati kihelyezés alkalmával szerezték volna meg a gyakorlati alapot (szoktató repülés, 2-3 ugrás). „Ehhez azonban szülői beleegyezés kell, azon kívül még az ugrások előtt karp. őrmesterekké kellene avatni és felesketni őket."135 A kihelyezés befejeztével a kapott minősítés alapján avatás után az ejtőernyős-zászlóaljhoz vonultak volna be, ám már nem próbaszol­gálatra, hanem a zászlóaljhoz való beosztásuk alapján. A hivatásos altisztek esetében „... is fiatal, egységes szellemű altiszti nemzedéket kell nevelni a tiszti kiegészítéshez hasonlóképpen a jutási altisztképző iskola felső évfolyamából." Az elő­adások, a jelentkezés és a gyakorlati előképzés menete, továbbá a beosztás a tiszti kiegészítés elképzeléseihez hasonlóképp történt volna. A továbbszolgáló legénység utánpótlását az ejtőernyős-zászlóalj saját keretén belül képezte volna ki. Erre lehetőséget az „az állandóan működő eje. tisztesképző iskola" teremtett volna, melynek felszerelését „esetleg" Németor­szágtól vásárolt kiképzési eszközökkel lehetett volna tökéletesíteni.135 136 Az ej­tőernyős tovább szolgálatra való jelentkezést 6 (!) évben állapították volna meg, a jelentkezési kedv fokozására leszereléskor pedig 1000 pengős juta­lomdíjat ítéltek volna oda.137 A sorlegénység kiegészítésénél a javaslat értelmében közvetlenül a polgári életből jelentkezhettek önként a zászlóaljhoz, mely újonckiképzéssel is foglal­kozott volna.138 Ez azonban nem zárta ki teljesen, hogy harcrendi kiképzésen 135 Az önkéntes belépés feltételei közé tartozott a betöltött 17. életév, valamint kiskorúaknál az atya, vagy a gyám beleegyezése. CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázis. http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&param=8096, 2011. február 27. 136 HL VKF 51.07/1. oszt. ein.-1941. 137 Az 57. sz. Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek) 1941. december 16-ai számában, az egy­szerre négy év továbbszolgálati kötelezettséget vállalt legénység részére a megállapított 800 pengő helyett 1000 pengő szolgálati jutalomdíjat kellett kifizetni - a valóban teljesített negyedik szolgálati év befejeztével. Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek), 1941. december 16., 677., 137.406/2. i. ein. -1941. számú körrendelet. 138 „Eje. zlj.pk-tól r.u.vett értesülés szerint az eje. tisztikar az ujonckiképzést nagy örömmel vállalja." HL VKF 5107/1. oszt. ein. -941.1941-ben Néma Tibor hadnagy vett részt a kiképzés különböző fokozataiban. Pávay Andor főhadnagy visszaemlékezése. HUSZÁR 1999. 59. (1941). Szokolay Tamás, volt ejtőernyős százados, visszaemlékezésében szintén említi, hogy 1940 tavaszán fog­lalkozott újonckiképzéssel, továbbá a kiképzők között említi Kiss Zoltán hadnagyot, Molnár Lajos főhadnagyot és Makray Ferenc századost. SZOKOLAY é. n. 42., 44., 46., 49. Makray Fe­60

Next

/
Thumbnails
Contents