Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Szervezeti változások 1938 és 1945 között

menyeknek megfelelően 4 géppuskás rajt állított be. Hozzátette, hogy a századok már békében is el voltak látva 4 géppuskával.49 Válaszként a következő megjegyzés szerepel a beállított géppuskákkal kapcsolatban: „Feltűnő, hogy egy eje. szd-nak 4 db. gp-ja van, holott az állványos golyószóró valószínűleg sokkal jobban megfelel az eje. szd.feladatainak.

A hadiállománytáblázat módosítása egyenlőre nem szükséges, mert a gyakorlati tapasztalatok alapján fogjuk majd a végleges szervezetet megállapítani."50

Az ejtőernyős-zászlóalj az 1941. augusztus 11-én kelt 53.850/Elnöki oszt. -1941. számú rendelettel - a HM légügyi főcsoportfőnök (HM 30. osztály, melynek ügykörébe tartoztak a légi, jogi és légi közigazgatási ügyek, valamint a légierőket érintő szerződési, kisajátítási és igénybevételi ügyek) újabb átszervezése során - a Légierő repülő részének (ejtőernyős rész is) minden elvi és szervezési kérdés a 37. /le. elvi/ osztály (amelynek a légierőt érintő minden anyagi ügy központi irányítása és ellenőrzése volt a feladata.) hatáskörébe került.51 Az ejtőernyős csapatokat a részben védett alakulatok közé sorolták.52 Az ejtőernyős zászlóaljtörzset - egy kerékpáros és egy kísérleti lövész szakasz felállításával - kibővítették, állományát pedig „még a gp., n. pu., gr. vető, mű. és hír. szakkiképzés egységes irányításához szükséges személyzettel" emelték".53 Változott az ejtőernyősszázadok megnevezése is: az addigi, ejtőernyősszázad megnevezést váltotta az ejtőernyős lövész század.54

Azl941.éviszervezésiintézkedésbenazejtőernyős-zászlóalj törzsből,három ejtőernyősszázadból, egy repülő szállítószázadból és üzemi alosztályból állt.

49 Az ejtőemyősszázad fegyverzetének változásait a függelék 10. sz. táblázata tartalmazza.

50 HL VKF 4378/1. oszt. ein. -1940. Az ejtőernyősszázad létszámát a függelék 7. sz., a pótszázadét a 8., a zászlóaljtörzsét a 9. sz. táblázata tartalmazza.

51 HL HM 79.202/1/a. oszt. ein. -1941.

52 „A részben védett alakulatokhoz a megbízható magyar és német legénységen felül legfeljebb 15-20% priorált egyéb nemzetiségű legénység osztható be oly helyekre, ahol semmiféle kárt nem okozhatnak kocsis, küldönc, lóápoló, stb.)." HL HM 41.000/1/a. oszt. ein. -1941. A HL HM 41.000/1/a. oszt. ein. -1941. számú szervezési rendelet fogalmazványában ugyanakkor az ejtőernyősök már a védett alakulatokhoz lettek besorolva, vagyis: „A védett alakulatokhoz csak megbízható magyar és német nemzetiségű legénység osztható be. E legénység kiválasztására, priorálására, stb. az eddigi szabályok mérvadók." HL HM 41.000/1/a. oszt. ein. -1941.

53 „Az eje. szd-ok (123. sz. mell.) szervezetés és állományát akként fejlesztettem, hogy a csapatonkívüli hajózó személyzet gyakorlatban tartására és klgs. feladatok elvégzésére képes legyen." HL VKF 693/ hdm. csf. ein. -1941. Pataky Géza százados 1941-ben részben saját tapasztalatok alapján, „részben külföldi szakleírásokból, folyóiratokból és újsághírekből vett részletek..." alapján képzelte el az ejtőernyős csapatok felépítését. Legmagasabb szervezeti egység az ejtőernyős ezred, mely a következő alegységekből állt volna: ezredtörzs, ugró és nem ugró résszel; 3 zászlóalj; 1 nehézfegyver kiképző keret; 1 különleges zászlóalj (szállított gyalogság) és kísérleti csoport. Sokoldalú kiképzéssel és megfelelő alegységek kiépítésével (golyószórós, nehézpuskás, könnyű géppuskás, gránátvetős, híradó, műszaki szakaszok, kerékpáros raj[ok]) alkalmassá tették volna az ejtőernyős ezredet a sokrétű harci feladatok elvégzésére. PATAKY 1941 364-372.

54 HL HM 42.000/37. oszt. ein. -1942. sz. Le. 61. számú melléklet.

43