Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Szervezeti változások 1938 és 1945 között

igyekeztek megoldani. A javaslatban elhangzott, hogy gépenként 1 pilótát és 3 szerelőt, tehát összesen 20 főt vezényelt volna a Légierő parancsnoksága a századhoz. Az ejtőernyősszázad állományát „átlagban kereken" 200 főben határozták meg. A szeptember 23-ai keltezésű iratban az elfogadott számadatok végrehajtására törekedtek.32

Az 1940-es évben az ejtőernyősszázad szervezése kiemelt fontosságot kapott. Az 1. vkf. osztály bekérte a Honvéd Vezérkar főnöke többi osztályától (beleértve a Honvédség Főparancsnoka Kiképzési Osztályt és Haderőnkivüli Kiképzési Osztályt is) a békeszervezésre vonatkozó javaslatokat, melyeket 1940. február 15-éig kellett közölniük. Leszögezte, hogy „vkf. ur őnagyméltó- s ága csak a feltétlenül fontos és életbevágóan szükséges javaslatokat veszi majd figyelembe, miért is csak ilyenek megküldését kérem."33

Az 5. vkf. osztály javaslata szerint az ejtőernyősszázadot ki kellene építeni az új szervezés szerint. (Sajnos a forrásban feltüntetett részletes javaslat hiányzik.) A Honvéd Vezérkar főnöke írásban adott hozzászólásában az ej- tőemyősszázad új szervezés szerinti kiépítését „feltétlen kívánatosnak tartom, amennyire azt az anyagi lehetőségek megengedik"34

A Honvédség Főparancsnoka Kiképzési Osztály az 1. vkf. osztálynak felterjesztett javaslatában, a január 17-én kelt (3056/vkf. 1. oszt. ein. -1940.) átiratára hivatkozva - mivel korábban egyes békeszervezési változások kérdéseinek megvitatására már sor került35 - olyan javaslatokat közölt, melyek az osztály közvetlen hatáskörébe tartozó alakulatokra vonatkoztak, vagy közvetlen tapasztalatokon alapultak. Az ejtőernyősszázad HM 39.000/1/a. oszt. ein. -1939. számú rendelettel történt szervezése az osztály szerint minden gyakorlati tapasztalatot nélkülöző, kísérleti szervezés volt. Az időközben eltelt időszak alatt a század által végrehajtott gyakorlatok és kísérletek azonban megfelelő alapot adtak, hogy ütőképes hadrendet állítsanak fel és megfelelő harceljárás szerint alkalmazzák az ejtőernyősszázadot. A vitéz Bertalan Árpád őrnagy által beterjesztett szervezési javaslat,36 a Honvédség Főparancsnoka Kiképzési Osztály véleménye szerint, megfelelő volt kisebb

32 „Az eje. szd. részére szükséges 200 ágyat és teljes ágyfelszerelést a Hé.oszt., - amennyiben szükséges egyenlőre egyéb csapatok rovására is -, biztosítson." HL HM 47726/III. Csf. ein. -1939.

33 HL VKF 3056/1. oszt. ein. -1940.

34 HL VKF 3056/1. oszt. ein. -1940.

35 HL VKF 3133/1. oszt. ein. -1940.

36 Az elkészült szervezési táblázat (az osztály javaslatával szemben) a géppuskás szakaszoknál 12 fővel többet állított be, mert véleménye szerint rajonként 6 fő nem elegendő, 9 főre van szükség. Miután az ejtőemyősszázad a légierők alárendeltségébe került, (HM 40.000/1/a. oszt. ein. -1940. - eje. zlj. felállítása, kelt: 1940. jún. 24.) a szervezési- és állománytáblázatot a légierő parancsnokságnak (Csukás Kálmán vezérkari százados) adták át. Az l./a. osztály értesülést szerzett 1940. június 6-án, hogy a vezérkar főnöke 1000 fős ejtőernyős csapat felállítását tervezi, melyhez a miniszterelnök hozzájárult és a felmerülő költségekre a szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll. HL HM 31682/1/a. oszt. ein. -1940. Lásd a függelék 25. sz. képét.

39