Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Szervezeti változások 1938 és 1945 között
vállalnia kellett a század felállításához és fenntartásához a költségeket, melyek kb. 1,8 millió pengőt tettek ki. Az összeget laktanya, illetve hangárépítésre kellett fordítani. A döntés sürgős voltát mutatta, hogy a századot 1939. október 1-ei dátummal létre kellett hozni. Az osztályközi értekezleten ezeket a problémákat boncolták tovább. A Légierő Parancsnokságnak, mely eddig az eszközöket bocsájtotta az ejtőernyős keret részére, 1940-től az előirányzott költségvetésének 1/3-val kellett számolnia, így annak október 1-től nem volt módja az ejtőernyősszázad kiképzéséhez hozzájárulni. Ezek alapján az 1939. október 1-től századdá alakult ejtőernyős keretnek a Légierő Parancsnokságtól független megszervezéséről és kiképzéséről kellett gondoskodni. A Honvédség Főparancsnoka Kiképzési Osztálya előterjesztette az ejtőernyősszázad 10 havi kiképzésének eredményét. A mostoha körülményekhez képest az alakulat ugró és földi kiképzésben megfelelő eredményeket ért el. Végleges rendezés céljából javasolták, hogy vezetői értekezleten foglalkozzanak az ejtőernyősszázad ügyével.16 Szeptember 15-én a III. csoportfőnök helyettesénél megtartott értekezlet feladata volt lehetővé tenni, hogy az ejtőernyősszázad, illetve annak legalább a kerete október 1-ére okvetlen megalakuljon, és a kiképzését megkezdhesse.17 Az értekezlet egybehangzó állásfoglalása szerint költségkímélés szempontjából a századot Pápán kell elhelyezni a rendelkezésre álló lovassági laktanyában. Ezáltal a Tapolcán tervezett laktanyaépítés elmaradt, mely 800.000 pengő megtakarítással járt. A költségeket a pápai laktanya átalakítása során az 1939/40. év fenntartási hitelébe kellett beállítani, és addig folyó ellátmányból előlegezni.18 A század békeelhelyezését (Várpalota helyett Pápán, a lovassági laktanyában) és az alárendeltségét - utólagos szabályozással - változatlanul hagyták. Az elhelyezés miatt (pápai repülőtér) a század alárendelésének új szabályozása vált szükségessé. Módosítani kellett a HM 39.000/1/a. oszt. ein. -1939. számú rendeletet is. Az ejtőernyősszázadot állományügyekben és gazdá- szat-közigazgatási szempontból a pápai repülőtér-gondnokságnak, repülő szakügyekben (változatlanul) a 3./II. könnyűbombázó repülő osztálynak, kiképzési és a hadtestparancsnok területi hatásköréből folyó ügyekben a III. hadtestparancsnokságnak rendelték alá.19 A HM 1. a. osztálya (amelynek a mozgósított Honvédség összes szervezési ügye, hadiállomány-táblázatok megszerkesztése stb. volt a feladata) beadványában javasolta ennek módosítását, mivel a pápai repülőtér-gondnokság nem lett volna képes intézni a század ügyeit, illetve gondoskodni anyagi ellátásáról.20 így anyagi és gaz16 HL VKF 4415/1. oszt. ein. -1939. 17 HL HM 47.726/III. Csf. ein. -1939. 18 HL VKF 4787/1. oszt. ein. -1939. 19 HL HM 47.605/1/a. oszt. ein. -1939. 20 A reptérgondnokságok saját alakulataikat is nehezen tudták ellátni, így a reptérgondnokság 36
