Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
I. Elmélet, előtörténet - A magyar katonai ejtőernyőzés előtörténete
bokája.108 A korai Heinecke-ejtőernyővel, a repülőtér beton talajára érve ez még szerencsés landolásnak volt mondható. Boksayn kívül Hefty Frigyes törzsőrmester,109 első világháborús vadász- pilóta használta még a Heinecke-ernyőt. Miután alulmaradt angol vadászgépekkel vívott harcában - saját állítása szerint 4800 m magasról - zuhant ki a fejjel lefelé fordított, égő gépből Hefty altiszt. Az első alkalommal felvett ejtőernyő hevederzetét sikerült még időben felerősítenie, ez mentette meg az életét.110 A két világháború közötti időszakban különböző személyek hajtottak végre bemutató ugrásokat, elsősorban népszerűsítő, megélhetési, szórakoztató céllal. 1920-ban, az első budapesti nyilvános ejtőernyős bemutatón Kovács Endre 2000 méterről hajtott végre sikeres ejtőernyős ugrást.111 A magyar katonai ejtőernyőzés első lépéseire egészen 1937-ig kellett várni. Ekkor zajlott Budapesten a Nemzetközi Légi Mentésügyi Konferencia, a Mátyásföldi repülőtéren. A magyar orvosi és ápolói ejtőernyős ugrás különlegességnek számított ebben az időszakban, mivel orvosok és ápolónők addig nem hajtottak végre ilyen feladatot.112 A kiugrók a következők voltak: dr. Lehoczky Béla főorvos, Medveczky Gabriella és Tatár Margit ápolónő, valamint Hídvégi Géza mentő orvos-asszisztens.113 Az alkalmazott ejtőernyők típusát nem említik a források, valószínűleg Irvin vagy Salvator típusok voltak, ezek számítottak 108 Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Archívum, Kéziratgyűjtemény 977/980. Boksay Antal visszaemlékezése 1914-1918. 22. 109 Hefty Frigyes tábori pilóta őrmestert 1917. július 10-ével törzsőrmesterré léptették elő. HL AKVI2240/1894. 110 Közlekedési Múzeum, Kézirat/434. Hefty Frigyes eredeti kézirata a készítés dátuma nélkül. 111 GIBAS 2001. 7. 1919-ben Szegeden ejtőernyős-iskolát szerveztek, ahol a résztvevők megismerkedhettek az ejtőernyő kezelésével, hajtogatásával. Itt Kovács Endre repülő főhadnagy ejtőernyős ugrást hajtott végre. 1920. november 7-én, a Rákosmezőn rendezett repülőnapon ismét ugrott Kovács Endre főhadnagy, egy kisméretű pilótaernyővel (az ernyő típusa nem ismert), tartalék ernyő nélkül, 2000 méterről. SIMON 1996. 262. in 1937 június 12-én, 4 és 7 óra között: „Fokker VII. típusú 4 ágyas kórházgéppel egy teljes tábori kórházfelszerelés ledobása a levegőből, az első magyar vöröskeresztes testvérek és orvosok ejtőernyőugrása" Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Archívum, Témagyűjtemény 120. I. Nemzetközi légi mentésügyi konferencia - 1937 - ifj. Hültl Hümér a Magyar AERO Szövetség főtitkára hagyatéka 1. doboz. A tájékoztató az ugrás dátumát és a leugrok számát is megőrizte: 18:20- tól 18:50-ig a Fokker F VII tipusu gép egy teljes segélyhely felszerelését dobja le ejtőernyővel, majd 1 orvos, 2 ápolónő és 1 ápoló ugrik ki. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Archívum, Témagyűjtemény 120. Tájékoztató az I. Nemzetközi Légi Mentőügyi Verseny és Bemutató résztvevői számára. A forrás azonban nem adja meg a kiugrók neveit. „Medveczki Bella ápolónő 1937-ben, a Nemzetközi Légi Mentésügyi Bizottság első tanácskozása alkalmával hajtott végre bemutató jellegű ejtőernyős ugrást." Pecsők József: Az ejtőernyő születése a magyar ejtőernyőzés kezdete. MALÉV Repülés Üzemi Kör VII. Konferenciája 1982. http://www.vorosmeteor.hu/ szakirodalom/03/82pecsok.pdf, 2011. június 18. 113 GIBAS 2001. 7. Más forrás nem említi Hídvégi Géza nevét, csak annyit, hogy az említett személyeken kívül egy egészségügyi altiszt ugrott még. 31
