Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között

Tassonyi Edömér őrnagy így emlékezett vissza a harcokra: „Pápán december első napjaiban riadóztattak és Keszthelyre rendeltek; ugyanis a hirtelen előre tört orosz erők a Balatontól délre, Balatonszentgyörgy K., Keszthely-Marcali területét érték el és a Duna-Balaton terület bekerítése fenyegetett. [...] Dec. 7-én (pontos dátum bizonytalan)150 érkeztünk be Keszthelyre, majd Balatonszentgyörgy területére. [...] Elhelyezkedésünk után a német lovashadosztályhoz hívattak, amely az orosszal harcérintkezésben volt a Balatonkeresztúr-Keszthely-Marcalitól Ny-ra lévő magaslatokat és erdős területeket megszállva.151 [...] A (német) ho. utasított, hogy estére Hollád K. területén menjünk támadásra készenléti állásba. Oda este érkeztünk be a temetőben töltöttük az éjszakát. Másnap kora reggel (beérkezésünk 4-ik napján, 10-én??) beérkezett támogatásunkra 4 rohamlöveg (Panzer IV, helyesebben páncélos, de ekkor már ezeket rohamlövegként használták) - azzal a paranccsal, hogy keleti irányban törjünk előre az erdős területen és vegyük a szőlős magaslatokat birtokba. [...] Tekintetbe véve, hogy a német erők tőlünk É-ra és D-re támadtak, ugyan az eredeti támadási cél volt a magaslatok birtokbavétele, elhatároztuk hogy Kéthelyt birtokba vesszük, az eredetileg megjelölt és elért támadási célt kb. 3 km-re túlhaladva, ha a német körzetparancsnok hozzájárul és továbbra is rendelkezésre bocsátja a 4 rohamlöveget. Miután a rohamlövegek erre engedély t kaptak, Kéthelyt megtámadtuk átkaroló mozdulattal, az orosz erőket közelharccal a községből visszavetettük; többek között egy páncéltörő ágyút zsákmányoltunk. Veszteségünk aránylag nem volt nagy, 20-on alul sebesültekben és halottakban, sajnos Juhász fhgy., szd. pk. páncéltörő ágyú szilánktól megsebesült és 3 nappal később a Keszthely kórházban szepszisben meghalt. [...] Csapataink a vasútállomás elfoglalása után a község keleti szélén védőállást foglaltak. Egy kisebb, kb. szakaszerejű csoport és a páncélrombolók Balatonújlak felé előretörtek, a kisebb orosz erőket onnan kizavarták, majd másnap Balatonkeresztúron az előretört német egységekkel felvették az összeköttetést. [...] Nyilvánvaló volt, hogy a Nagyberektől délre nyúló mocsaras földnyelv és közöttünk tetemes orosz erők maradtak és ez a „hídfő" állandó veszedelmet jelent, mert éj folytán a terep, erdős terület Hunyadi kastély, Sári puszta területe kiválóan alkalmas tartalékok begyülekeztetésére.

150 Amegerősített 1Д. ejtőernyős-zászlóaljat december 7-én, Devecsei^Sümeg útvonalon Keszthelyre, majd Balatonszentgyörgyre szállították. Kiss Zoltán százados parancsnoksága alatt az ezredköz vetlen, páncéltörő ágyú, páncélgránátos és aknavető szakaszaival, árkász századával és híradó részlegével érkezett be. A Gelsén elhelyezett, Dél Hadseregcsoportnak alárendelt német LXVIII. hadtest parancsnokság a zászlóaljat Nagybajom térségébe irányította. December 7-én a 2. páncélos hadsereg I. vezérkari tisztje jelentette, hogy a német 1. hegyihadosztály egy ezredéből, a 3. lovasdandár egy osztályából és a Szent László hadosztály ejtőernyős-zászlóaljából alakult harccsoporttal a Kéthelynél betört szovjet erőket szándékoztak visszavetni, ezután délre fordultak, Marcali irányába. FARKAS 2005.a. 124.

151 „Kéthely, December 7.[...] Este volt, amikor Balatonszentgyörgyön kikötöttünk. [...] Reggel kilenckor már a falu túlsó szegélyén voltak az aknavetősök védőállásban, a századok pedig. kb. Kéthely irányába húztak el öt német Sturmgeschütz társaságában. Reggel sült ki, hogy az oroszok már a szentgyörgyi erdő szegélyéig zárkóztak fői. A zászlóalj feladata az volt, hogy Kéthely irányába támadva vegye birtokba a Móri-tanyát, majd onnan - a 22. német lovas hadosztállyal együttműködve - másnap támadion Kéthelyre." MARTIN 2001.175-176.

204