Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között
céltörő ágyúval erősítették meg. A magyar hadosztályhoz előző nap beérkezett a 10. felderítőosztály két gyalogszakasszal megerősített egy lovasszázada, összesen 350 fővel. A felderítőosztály Egerlövőn hadosztály-tartalék lett. A12. tartalékhadosztály azt a feladatot kapta, hogy a két német hídfő, Tiszafüred és Polgár között védje a Tisza nyugati partját. Másnap a 36/1. gyalogzászlóalj Ti- szabábolnára és Tiszadorogmára vonult, hogy ott átvegye a folyó biztosítását. A német III. páncéloshadtest alárendeltségében Polgárnál harcoló 2. honvéd páncéloshadosztály dél felé némi teret nyert, de támadása jelentősebb eredményt nem hozott. Balmazújvárostól nyugatra, a vasút mentén a 13. páncéloshadosztály állásait zászlóalj erejű támadások érték. A németek mindet visszaverték, kivéve azt, amelyik végül a város délnyugati részébe is betört. A hadosztály erői ugyan ellenlökést indítottak, de kudarcot vallottak. Védelmük itt többé már nem szilárdult meg.104 Néhány napnyi pihenés után a tiszafüredi hídfőbe szállították az ejtőernyősöket, ahol a folyó keleti oldalán vonultak állásba.105 Német alárendeltségben harcoltak, majd a tiszafüredi hídfő kiürítésekor a megfogyatkozott csoport - a 43 főre olvadt pótzászlóalj - elhagyta állásait.106 Budán, a Károly király laktanyában helyezték el őket, mindegy másfél hetet töltöttek ott. Itt közölte Szügyi Zoltán ezredes a Szent László hadosztály felállítását. Az ejtőernyős ezred I. zászlóaljának parancsnokává Tassonyi Edömér századost, a II. zászlóalj parancsnokává Ugrón István századost nevezték ki, ezredparancsnok Pokomyi Zoltán őrnagy lett. Az ejtőernyős csoportot a zászlóalj és az ezredközvetlen alakulatok megalakítása után elosztották. A tisztikar és kiválasztott altisztek képezték a II. zászlóalj keretét, mely megalakulása után Pápára indult feltöltésre.107 Dunaharaszti-soroksári harcok108 1944. október végén - tekintettel a Budapestet mind jobban megközelítő szovjet csapatokra - készültségbe helyezték az elvben még szervezés alatt álló, valójában zömmel még szinte kiképzetlen 22. SS önkéntes lovashadosztályt is. Október 25-én közvetlenül a főváros védelmére német részről csak az 1. SS rendőrezred, valamint a 22. SS önkéntes lovashadosztály állt rendelkezésre. 104 SZÁMVÉBER 2002. 296. 105 HUSZÁR 1999. 92-93. 106 A német LXXII. hadtest - melynek alárendeltségében harcoltak az ejtőernyősök - október 27-én éjjel ürítette ki terv szerint a hídfőt. A magyar ejtőernyősök és rohamtüzérek hősies és példamutató védelmi és támadó harctevékenységeiért néhány nappal később a Dél Hadseregcsoport főparancsnoka, Hans Friessner vezérezredes mondott személyesen köszönetét az elöljáró német 6. hadsereg parancsnokságán keresztül. SZÁMVÉBER 2002. 332. 107 HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye, 3413. sz., Tassonyi Edömér: Kritika - Zuhanóugrás, 14. 108 A soroksári-dunaharaszti harcok 1944. X. 25. és XI. 12. között zajlottak. FARKAS 2005.a. 35. 195
