Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
térfogata 1.400 m3 volt. Az anyagkimutatás szerint 150 mázsa csavart gömbvasat, 120.000 db kisméretű falazótéglát, 10.000 db soklyukú téglát, 5.000 db válaszfallapot, 12.000 db tetőfedő cserepet, 1.600 mázsa cementet, 300 mázsa meszet, 1.500 m2 fedéllemezt, 600 kg bitument, 500 kg horganylemezt, 300 kg horganyzott vasbádog lemezt és 100 kg ólmot használtak fel.201 (19. kép) Az építkezés megkezdésének időpontjával kapcsolatos dokumentumok ellentmondóak. Noha a fentebb említett iratok szerint 1943. szeptember-október hónapokban még a kérvényezéssél kapcsolatos iratváltás történt meg, a tényleges munkálatok már jóval korábban megindulhattak. Az építkezés a főváros statisztikai hivatalának megküldött adadszolgáltatás szerint 1942. augusztus 2-án kezdődött és 1943. november 5-én fejeződött be.202 (20. kép) Az 1943. március ll.-i, 1943. május 5,-i, valamint 1943. június 12.-i jelentések mind az építési munkálatok folytatásáról szóltak. 1943. május 4.-én a következőkről értesült a hivatal: „az építési munkálatok kb. egy hónap múlva befejeződnek." Az építkezés - 1943. július 16.-i dátummal - befejeződött, 326.293/1942.-III építési engedély számmal. További intézkedés a bérleti feltételek ügyében a Székesfővárosi Gazdasági Hivatal hatáskörébe tartozott.203 A torony avatására a honvédelmi miniszter204 jelenlétében került sor, 1943. augusztus 22.-én, Rákosmezőn. Vitéz Haynal Alajos ezredes, Budapest levente parancsnoka ismertette az ugrótorony felállításának körülményeit. A honvédelmi miniszter avatóbeszéde után sor került az ejtőernyős leventék bemutató gyakorlataira, melyek az ejtőernyős kiképzés egyes szakaszait ismertették. A különböző testedző gyakorlatok mellett az ökölvívás, birkózás és a cselgáncs bemutatók arattak nagy sikert.205 A Magyar Távirati Iroda kimerítő beszámolót készített az esemény alkalmából. A beszámoló szerint a 201 Ezek az adatok a megépült földszintes épületekre vonatkoznak. BFLIV. 1409. СIII. 5634/1942. alapszám. A földszintes épület alapterülete 389 m2 (1250 m3), a torony maga 16 m2 (1120 m3): összesen 405 m2 (2370 m3) volt. Az építkezés költségei 50.000 pengőt tettek ki. BFL IV. 1479 a, 27733/1941. alapszám. 202 BFL IV. 1479 a, 27733/1941. alapszám. 203 Az 1943. május 4-ei jelentésben a következő található a teherlifttel kapcsolatban. „A lift szerelési munkálatai befejeződtek, de az elektromos vezeték még nem épült meg." Azonban ezt a mondatot kihúzták. BFL IV. 1479 a. 27733/1941. alapszám. 204 Csataji Csatay Lajos, honvédelmi miniszter (Arad, 1886. augusztus 1. - Budapest, 1944. október 16.) Életrajzát részletesen 1. SZAKÁLY 2003. 69. 205 Magyar Katonaújság 1943.C. 3. A Magyar Katonaújság 1943 júniusában beszámolt arról, hogy az ugrótorony „hamarosan" szolgálatba áll. Magyar Katonaújság 1943.b. 7. A Levente Hírközpont jelentette, hogy az ugrótornyot vasárnap délután avatták fel. Szebb jövőt! 1943.b. 13. A Magyar Szárnyak cikkében az ejtőernyős ugrótorony elkészültét előreláthatólag július elejére prognosztizálták. Magyar Szárnyak 1943. 6. A Rákosi gyakorlótéren 1943. augusztus 22.-én avatták fel vitéz Csatay Lajos jelenlétében az ugrótornyot. STIRLING 1943 22. 1943. augusztus 22.-én a Magyar Távirati Iroda a „nagyrákosi leventeejtőernyős szakkiképzési tábor" bemutató ünnepségéről tudósított. Magyar Távirati Iroda, 1943. augusztus 22., 21 óra „Június-augusztus hónapokban 600 eje. levente kiképzése van tervbe véve, háromhetes tanfolyamokon, a budapesti eje. ugró- tornyon." BLASSZAUER 2002. 236. 155
