Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés

és közelében nincs villanyáram, amely az ugrótorony felvonójának működtetéséhez szükséges volna." így Vátot, mint lehetséges ejtőernyős támaszpontot és ugrótorony bázist, elvetették. A torony elhelyezéséről pedig határozatot hozták. „Az ejtőernyő torony elhelyezésére vonatkozólag az értekezlet úgy határozott, hogy az Budapesten a Rákosi gyak. téren állittassék fel, azon elgondolással, hogy az ejtőernyő ugrótorony az ejtőernyős szd. kik-re évenként legfeljebb 1-2 hó tartamára szükséges csak, míg Budapesten az a többi időben úgy az 5. vkf. céljait191 szolgálhatja, mint pedig bármely más központi kiképzést lehetségessé tesz és propagandisztikus céllal /leventék, cserkészek, honvédség tagjai, stb.t engedélyezett ugrásokkal nagyban hozzájárulhat az ejtőernyős alakulatok személyi szükségletének utánpótlásához. (kiemelés a szerzőtől)".192

1939-ben az iratokban csak egy-egy sor utalt a torony sorsára. 1939. szeptember hó 15-én a III. csoportfőnök helyettesnél tartott értekezleten döntöttek az ejtőernyősszázad október elsejével történő haladéktalan felállításáról. A megbeszélésen rövid utalás is történt az ugrótoronyra, melyet rögzítettek: „Az ugrótorony felállítása függőben."193 Az értekezlet rendelkezéseit magába foglaló intézkedés szinte szóról-szóra megismétli az előiratot.194

Az ejtőernyős ugrótorony építése

1943-ban valósult meg az 1936 óta tervezett és a magas költségekre hivatkozva többször elhalasztott ejtőernyős ugrótorony megépítése és felavatása: ekkor azonban már kizárólag az ejtőernyős leventék kiképzésére használták. Elég későn történt mindez, hiszen a háború második harmadában, Európában szinte csak Magyarországon létezett ugrótomyos kiképzés.195 Németország már a háború előtt elvetette az ugrótornyos kiképzést,196 Nagy-Britannia

191 5. vkf. osztály = A Honvédség földi erőihez tartozó alakulatok ki- és továbbképzésének, valamint a honvédek katonás szellemben való nevelésének elvi irányítása. Az alapvető kiképzési utasítások szerkesztése, nagyobb csapatgyakorlatok előkészítése. A szárazföldi és légi erők együttműködését biztosító gyakorlatok szervezése. A csapatok felszerelését képező mindennemű hadianyag csapatkipróbálására vonatkozó rendelet kiadása. A gyakorlóterek, központi és hadtest kiképző táborok, lőterek elvi kérdései, fegyvernemi kiképzőiskolák kiképzési és felszerelési ügyei. A csapattisztek továbbképzési ügyei - ezredesig bezárólag. A honvéd zenekarok kiképzési és anyagi ügyei, katonai ünnepségek szervezése. A haderőn kívüli kiképzés lényeges ügyeiben véleménynyilvánítás, http://mek.niif.hu/01300/01340/html/fond03.htm. 2012. 01. 20.

192 HL VKF 3277/1. oszt. ein. -1938.

193 HL HM 47.726/III. csfség. ein. -1939.

194 „Az ugrótorony felállítása egyelőre függőben marad." HL HM 49.538/III. csfség. ein. -1939.

195 Magyarországon kívül még Olaszország használt ugrótornyot ejtőernyős csapataik kiképzésénél.

196 A berlini magyar katonai attasé érdeklődésére a német Birodalmi Légügyi Minisztérium válaszában közölte, hogy „я./ A német légierők a toronyból való leugrást már régen elvetették, mert költséges /1 torony ára kb. 200.000 RM./, továbbá mert nem jó tapasztalatokat szereztek vele. Már régóta a gépből való mechanikus - nem manualis - leugrás rendszerére tértek át és azt kitűnő eredménnyel 80-100 m magasságból gyakorolják." HL HM 34.495/Eln. В oszt. -1937.

153