Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés

Az értekezleten felmerült javaslatban a tornyot Pesten (a Rákos mezőn található katonai gyakorló téren) tervezték elhelyezni, mivel így az ejtőernyősszázadon kívül a megfogalmazás szerint „polgári egyének (leventék, cserkészek)" rendelkezésére is állt volna.187

A varsói katonai attasé188 utasítást kapott, hogy Lengyelországtól szerezze meg a tervrajzokat, mivel ott több ugrótornyot is építettek. A varsói Acélszer- kezetek rt., az attasénak a rajzokat, szerkezeti leírást, valamint fényképet tájékoztató jelleggel adta át, mivel több szerkezeti szabadalom Magyarországon még nem volt törvényesítve. Javaslatukban ajánlották, hogy kérésre szívesen küldtek volna árajánlatot (megrendelés esetén elkészítették volna a tornyot). A katonai attasé újabb, október 20-ai jelentésében arról számolt be, hogy a lengyel vezérkar utasította a „Bistal" Építkezési Rt-t, mely az ugrótornyokat építette, hogy bocsássa rendelkezésre az ugrótornyok tervrajzát és költségvetését. Hozzájárult továbbá ahhoz, hogy egy műszaki szakember megtekinthesse a varsói 20 méteres, illetve a lodzi 40 méteres tornyot. Magyar részről mérnök kiküldése nem került szóba, a tervrajzok beszerzése fontosabb volt. Avarsói attasé november 29.-i jelentésében közölte a Chorzowi Vasművek által átadott 20 méteres torony tervrajzát, a torony fényképét, valamint 4 különböző magasságú ugrótorony építési költségét. A gyár javasolta, hogy licensz megvásárlása helyett inkább ők építsék meg a tornyot.189

A lengyel katonai attasé mellett a berlini katonai attasé190 is utasításokat kapott, hogy tájékozódjon a meglévő német ugrótornyok műszaki, szerkezeti leírásáról, építési költségéről. A berlini attasé 1937. november 25-én küldte meg válaszát. Az RLM (Reichslufrfahrtsministerium: Birodalmi Légügyi Minisztériuium) a megkeresésre közölte, hogy lehetővé tették egy szakember utazását, hogy a tornyokat tanulmányozhassa, ugyanakkor a műszaki dokumentációt nem adták át. A német légierő már elvetette az ugrótornyos kiképzést, mivel drágának (200.000 Birodalmi Márka) ítélte, illetve nem szereztek jó tapasztalatokat vele kapcsolatban. Emiatt régóta repülőgéppel hajtottak végre az ejtőernyős ugrásokat.

1938. évi szeptember hó 19-én 12 órakor, a Honvédelmi Minisztérium kiképzési osztály vezetőjének hivatalos helyiségében megtartott újabb értekezleten folytatták az ejtőernyős ugrótorony elhelyezésének megvitatását. Szóba került Vát repülőtere is, mint megfelelő építkezési terület. A váti repülőtér esetében azonban a repülőtér mellett nem állíthatták fel a tornyot, mivel annak 70 méteres magassága veszélyeztette volna a repüléseket. Emiatt azt csak a „Vát-i rep.tér mellett lehetne elhelyezni, [...] a rep.tértől 16 km. távolságra fekszik

187 HL VKF 3177/ 1. oszt. ein. - 1938.

188 HL HM 34.495/ Ein. В oszt. - 1937. 1937-ben Lengyel Béla vezérkari alezredes volt a varsói katonai attasé.

189 HL HM 34.495/ Ein. В oszt. -1937.

190 A berlini katonai attasé személyével kapcsolatban lásd „Elmélet, előtörténet" 29. lábjegyzet.

152