Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
Ejtőernyős leventék a magyar sajtóban 1940-ben kisebbfajta vihart kavart az Új Magyarság című napilap 1940. évi december 25-ei száma, melyben az ejtőernyős sportkiképzésről és magáról az ejtőernyős alakulatról történt említés.155 A Honvéd Vezérkar főnöke156 azt kifogásolta, hogy a békeszervezési adatok titkosak és a cikkel a napilap felhívta az ellenséges hírszerzés figyelmét a csapatnem létezésére, ezáltal titkos információkat közölt, valamint lehetőséget adhatott az ellenségnek a felkészülésre. Továbbá az ejtőernyős alakulatot és annak parancsnokát, vitéz Bertalan Árpád őrnagyot, a cikk név szerint említette. Az 1. és 2. vkf. osztály levélváltással arra a megállapításra jutott, hogy az ejtőernyős alakulatok a kolozsvári bevonulással már így is széles körben ismertek, létezésüket elrejteni, elhallgatni nem lehetett.157 Ellenben a további, békeszervezési adatok - hadrendi számozás, elhelyezkedés, parancsnokok neve - időközben titkosítottak lettek. Az ejtőernyős sportkiképzést ugyan nem vonták be ebbe a körbe, de nem támogatták további kiképzési adatok megismertetését az olvasóközönséggel.158 1941. október 19-én, a Városi Színházban159 megtartott leventeünnepségről készült beszámolóban az ejtőernyős leventéket a többi szakág (egészségügyi mentőszolgálat, tűzoltóképzés, légoltalmi szolgálat, repülő) között említették.160 155 HL VKF 5976/ 1. oszt. ein. - 1940. 156 A Honvéd Vezérkar főnöke Werth Henrik, gyalogsági tábornok volt 1940-ben. 157 1940. szeptember 15-én az ejtőernyősszázad Kolozsváron a vitéz nagybányai Horthy Miklós jelenlétében megrendezett katonai díszszemlén vonult fel. HUSZÁR 1999. 40. iss д2 emhtett ejtőernyős kiképzésről nem derül ki egyértelműen, hogy a hivatalos ejtőernyős levente előképzéshez tartozott, vagy csak egy kezdeményező - báró Temesváry Ede ejtőernyős főoktató - magán kezdeményezése volt. A kiképzést a turáni vadászok egyesületi keretén belül kezdték meg és a cikk megjelenésekor már 300 fiatalt oktatott, akik a gyakorlatok során ove- rallt viseltek. Németh György: Háromszáz magyar fiú sportszerűen tanulja az ejtőernyőugrást. In: Új Magyarság. 1940. december 25., 34. HL VKF 5976/1. oszt. ein. -1940. Bár a kiképzés mutatott hasonlóságokat - az ejtőernyős leventék hasonló ejtőszerkezeten (bitón) tanulhatták meg a földetérés folyamatait - a cikkből nyilvánvalóvá vált, hogy egy egyesület keretén belüli, civil kezdeményezésről volt szó, mely nem kapcsolódott az ejtőernyős levente intézményhez. Mivel báró Temesváry Edéről nem található információ Gudenus János (A magyarországi főnemesség XX. Századi genealógiája. IV. kötet, SZ-ZS, Budapest, 1998, Heraldika Kiadó) munkájában, így feltételezhető, hogy a rang (és lehet, hogy a név is) csupán a cikkíró regényes fantáziájának terméke, hogy így adjon nagyobb hangsúlyt írásának. A Hadtörténeti Könyvtár online kutatóbázisában, az 1938. évi rangsorolásban is csak vitéz Temesváry Endre m. kir. csendőr alezredes lelhető fel. http://www.hm-him.hu/rang/cd/1938/, 2010. október. 22. 159 Budapesten, 1911-ben építették a Tisza Kálmán téri telken a Népoperát, mely nevét 1917- 1918-tól Városi Színházra változtatta. 1953-tól Erkel Színház néven működött az intézmény. http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/szl6/195.html, 2013. 03.10. 160 http://archivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=l, 2010. november. 02. Magyar Távirati Iroda/Magyar Országos Tudósító. Budapest, 1941. október 19. AMagyar Katonai Szemlében szintén szó esett ejtőernyős előképzésről - még ha csak említés szintjén is. A cikk szerint 1943-ban Magyarországon már 36 ejtőernyős leventecsapat működött, egyenként 30-60 leven146
