Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
volna a terepet. Ha nem sikerült meglepni az ellenséget - vagy biztosítani a landolási zónát - akkor a feladatot csak a már megrendített ellenség hátában lehetett kivitelezni.122 A modern hadviselés műszaki csapatokkal szemben támasztott új követelményrendszerére, a légi szállításból adódó eltérő harchelyzetekre történő kiképzés fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Katonai Szemle 1943/11. számában megjelent cikk.123 Szerzője egy zászlóaljban a harcászati alapegységhez egy árkász szakaszt tervezett szervezetileg beilleszteni. Három-négy árkász szakasz összevonása egy „kiképző századba" és kihelyezése műszaki táborba, kiképzésre, hasznos és nélkülözhetetlen lett volna a kiképzési cél elérése szempontjából. A zászlóalj közvetlen árkász szakaszok létszámát úgy kellett volna megállapítani, hogy a szakasz törzsén felül legalább négy romboló rajból álljon.124 A zászlóaljhoz szervezetszerűen beosztandó árkász szakaszokon kívül a légi úton szállítandó, vagy ejtőernyős ezredek nem nélkülözhették volna az ezred közvetlen alakulatként beállított utász századot, mely századtörzsből, három utász szakaszból és egy lángszórós szakaszból jött volna létre. A megfelelő létszámú műszaki katona eléréséhez a kiképzésre szánt időt le kellett volna rövidíteni, valamint elérhető kiképzési követelményekre és a hozzá szükséges eszközökre volt szükség. A különleges testedzést, vagyis a légi szállítással és ejtőernyős ugrással kapcsolatos ismereteket „bármely célunknak megfelelő repülőtéren (ugróiskolában) rövid időn belül elsajátíthatók". A különleges kiképzés idejét a légi úton szállítandó csapatok részére két hétben, ejtőernyősöknél négy-hat hétben állapították volna meg.125 A kiképzési követelmények sokrétű elsajátításába a következő ismeretek tartoztak: a különleges harceljárás ismerete, robbantásban, műszaki záróharcban, erődharcban, előkészített rombolások megakadályozásában, kisebb egységek áthajózásában való jártasság, valamint a műszaki szolgálat egyéb ágazataiban szükséges kiképzési fok elérése.126 122 HL HM 39.011/1/a. oszt. ein. -1941., 55.341/eln.le.vk. -1941. l./l. sz. almelléklet, 5. 123 Az ejtőernyős utász (árkász) alegységek feladata közé tartozott: ejtőernyős egységek biztosítása műszaki zárakkal, sündisznó állások kiépítésében való közreműködés, az ellenség visz- szavonulásának megakadályozása céljából, a légi szállítású egységekkel közreműködve, rombolások végrehajtása, műszaki zárak telepítése, erődökön függőleges irányú rajtaütés és azok megsemmisítése, meghatározott terepszakaszon az ellenséges infrastruktúra - utak, vasutak vízi utak, műtárgyak - megbénítása rombolással, fontos közlekedési berendezések, terepszakaszok, műtárgyak gyors birtokba vétele, azok rombolásának megakadályozása, az ellenség által telepített műszaki zárak, akadályok felderítése és eltávolítása, az ellenséges arcvonal mögött bevetett kötelékek gyors partváltásainál való közreműködés, az ellenséges arcvonal mögött védelmi feladattal megbízott csapatok műszaki támogatása, ellenséges parancsnokságokon, fogolytáborokon, raktárakon, oszlopokon való rajtaütésnél, azok megsemmisítése céljából végrehajtandó műszaki feladatok megoldása. POKORNY 1943.b. 342-343. 124 POKORNY 1943.b. 345-346. 125 POKORNY 1943.b. 348. 126 Рокоту László őrnagy a magyar ejtőernyős hadrendbe soha be nem állított, légi szállítású 137
