Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei

tették a repülőtér harcászati és műszaki biztosítását is.107 A légi gyalogság széleskörű, az adott célpontnak megfelelő feladatkört kapott, melyet az adott harcászati elvek szerint kellett volna végrehajtania.108 Ha leszállásra alkalmas területet kellett megszállni, egy-két századnyi erővel történt volna a kihelyezés. Az előzetes felderítési adatok birtokában a kijelölt célpont közelében hajtották volna végre a kiugrást, biztosítás mellett berendezték volna leszállásra repülő műszakilag - éjjel leszállófényekkel. Ezeket az ejtőernyősök vitték volna magukkal.

1938-ban, Pápán, a honvéd ejtőernyős kísérleti keret tagjai sokoldalú kiképzésen estek át:

„A keret tagjai ettől kezdve109 110 111 már csak földi kiképzéssel foglalkoztak. Ehhez, főként a robbantáshoz, a lövészethez, a kézigránáttal történő gyakorláshoz pedig anyag és eszköz kellett. Rendszeresített vagy kiutalt anyaguk nem volt. Fegyvereket, géppuskát, golyószórót, lőszert, robbanóanyagot, kézigránátot egy éven keresztül a szombat- helyi katonai alakulatoktól vételeztek. A kiképzés a nehézségek ellenére sikerrel folyt. Október 27-én már egy MÁV-tólno kapott vashíd robbantását is szakszerűen el tudták végezni. Egy alkalommal a sárvári Rába-hidat is előkészítették robbantásra, természetesen éles robbanóanyag nélkül. Bertalan Árpád autóvezető-tanfolyamot szervezett, melynek során a keret tagjai személygépkocsira és teherautóra szereztek jogosítványt. Többen megtanulták a mozdonyvezetés alapelemeit, s azt is, hogyan kell a különböző járműveket, technikai eszközöket használhatatlanná tenni "m

1940-ből további részletek ismerhetők meg a tisztesiskola kiképzéséről. „Megalakítottuk az első tisztesiskolát, ahová a legénységnek majdnem felét beiskoláztuk. A század fennmaradt részéből pedig egy legénységi iskolát alakítottunk. Ebben az iskolában a gyorstüzelő és páncéltörő fegyverek használatában, valamint a robbantásokban képeztünk szakosított kezelőket és robbantókat. Mind a két iskolában az volt a legfőbb cél, ha majd a zászlóalj megalakul, a szakosított és tisztesiskolát végzett emberekből alakítsuk meg a 3. század keretét. Tekintettel a jó hóviszonyokra, mind a két iskola tantervébe beépítettük a sí kiképzést is."112 Szokolay Tamás hadnagy vezette Bakonyjákó környékén az oktatást, itt gyakorolhatták a sífutást és lesiklást.

107 „A leugró résznek kötelessége a repter-et felderíteni, akadályokat eltávolítani, leszállójelet és szélirányjelzőt kitenni stb. Célszerű, ha a rep. mü. tiszt is ugrik!" HL VKF 4341/1. oszt. ein. -1940.

108 Ezek közé tartozott a repülőtérről kiindulva fontos vasúti, közúti csomópont, ipartelep, hadiüzem, város elfoglalása, ellenálló ellenség hátbatámadása, ellenség visszavonulásának elvágása, út szoros elfoglalása, völgyzár, erődök hátulról történő elfoglalása - egyszóval minden olyan feladatkör, melyet az ejtőernyős erők kis létszámuk miatt nem tudtak végrehajtani. Egyes feladatkörökben rá lehet ismerni a megszűntetett gránátos csapatok kiképzési elemeire is (erődelfoglalás).

109 1938. október 7.

110 Magyar Királyi Államvasutak.

111 Göndör Benda József ejtőernyős törzsőrmester és Ferencz Gyula ejtőernyős zászlós visszaemlékezése 1938 októberéből. HUSZÁR 1999.13-14.

112 SZOKOLAY é. n. 38.

134