Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei

lási zónák elleni támadások, éjjeli és nappali viszonyok között (különböző napszakokban) történő elfoglalására irányultak. A romboló- és gyalogsági szerepkör egyfajta ötvözését jelentették. A rejtett támadások végrehajtására raj, szakasz, a nagyobb célpontok ellen egy-két század erejű támadást dolgoztak ki. A robbantásra kiképzett katonákon kívül biztosító erők ugrását is tervezték. A romboláshoz szükséges anyagok (robbanóanyag, gyújtólőszer, robbanó szelencék, gyújtózsinór, kötélhágcsó) a kijelölt feladatnak megfelelően kerültek volna összeállításra. A meglepetésre és a rejtett érkezésre, továbbá az őrség zajtalan kiiktatására nagy hangsúlyt fektettek.102 Minden célpont megközelítésénél kiemelték, hogy törekedni kell ennek megvalósítására. Nagyobb célpontok (vasúti híd, vasútállomás, repülőtér) támadásakor szükséges lett volna egy biztosító csoport bevonása a műveletekbe, mivel a „robbantok" (műszaki szakasz) nem tudták végrehajtani a robbantást és egyidejűleg az esetleges tűzharc során az ellenség leküzdését. Az ilyen romboló típusú feladatokhoz a felszerelésben „bőséges" kézigránát és robbanóanyag felszerelést írtak elő.103 A bevetések típusainak többségénél - bár a kiképzési javaslat említette a biztonságos visszajutás megtervezését - a célpontok milyensége és mélyen az ellenséges hátországban való elhelyezkedése eleve kizárta a biztonságos visszajutást a saját erőkhöz. A repülőterek megtámadását részletesen készítették volna elő, a légierő hathatós támogatásával. A feladat végrehajtására 1-2 század erejű köteléket terveztek.104 Éjjeli végrehajtás során bombatámadás elterelő művelete mellett a célponttól távolabb (egy-két km-re) ugrottak volna az ejtőernyős osztagok és az éjszakai sötétséget kihasználva közelítették volna meg a célpontot, majd a hajnali derengésben, biztosító részek fedezete mellett tervezték lerohanni. Nappal bomba- és alacsonytámadással tervezték a légvédelmi eszközök kiiktatását, majd a végrehajtó hullámot szorosan követték volna a szállító repülők.105 Az ugrást a repülőtér közvetlen közelében tervezték úgy, hogy koncentrikusan lehessen támadni.106 A biztosító erők ugyanakkor ugrottak volna, ám külön csoportosításban és helyen. Az alkalmazási tervezetben szerepet kapott a légi gyalogság is. Bevetésével mind éjjel, mind nappal számoltak. Az ejtőernyősök feladatává

102 A vasúti híd kiiktatásának tervezeténél a következő utasítás található: „Tekintve, hogy a szerelés huzamosabb ideig tart, az őrség kikapcsolásának zajtalanul, lövések nélkül kell megtörténnie. Ezért az örház, őrszemek megközelitése hosszadalmas, igen óvatosan és elővigyázatosan történjék." HL VKF 4341/1. oszt. ein. -1940.

103 A különböző vasúti célpontok megsemmisítésére az előírásban kézigránát kötegeket és ekrazit szelencéket írtak elő.

104 HL VKF 4341/1. oszt. ein. -1940.

105 Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kiképzési tervezet hasonlóságát a német ejtőernyősök harceljárásával, melyet sikerrel alkalmaztak az 1940. évi nyugat-európai hadjárat során a Benelux államok ellen.

106 „Lényeg a meglepetés és gyorsaság a végrehajtásban." HL VKF 4341/1. oszt. ein. -1940.

133