Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei

a természetesen nagyon hiányos, de addig az általunk tapasztalt tudnivalókat, előírásokat az eje. ugráshoz. Az 1938 végén felállított magyar eje. alakulat parancsnoka vitéz Bertalan Árpád, Mária Terézia Renddel az 1. v.háboruban kitüntetett százados és a legelső önként jelentkezett tisztek a mi TSzT-sek95 ugrásait jöttek legelőször nézni és tanulmányozni. Még volt mási két TSzT csoport, akik azonban későbben kezdték el a tanfolyamot, de velünk együtt fejezték be. Ezért az ö kiképzésük már hiányosabb volt és tudtommal a harmadik csoportnak már nem is volt ideje eje. kiképzésre” 96 Az egymással való beszélgetések során megállapították, hogy mindnyájan karpaszományos (érettségizett) újoncok voltak; rokonaik éltek a Felvidéken és Erdélyben és mindnyájan beszéltek többet-kevesebbet valamelyik szomszédos állam nyelvén (cseh, szlovák, ruszin vagy román). „Minimum egy ugrása a mi csoportunkban mindenkinek megvolt, de általában kettő, vagy esetleg három. Nekem 3 ejtőernyős ugrásom volt."97

A tanfolyam 1938 május 2-án indult és 1938 augusztus 31-en fejeződött be Szombathelyen. A bécsi döntések a Felvidék és Erdély, illetveve a keleti országrészek részeinek visszacsatolása után már nem volt szükség az alkalmazásukra, de a Fővezérség nyilvántartásában maradtak, bárhol is teljesítettek szolgálatot.

A későbbi hadrendekből már hiányoznak az ilyen speciálisan kiképzett rajok.98 1940-ben tervezet született az „ejtőernyős típusgyakorlatokra" 99 Az 1. vkf. osztály (amely a Honvédség fejlesztésének, ütőképességének biztosításával, háborúra való előkészítésével, hadműveleti és karhatalmi alkalmazásával kapcsolatos elvi ügyekkel foglalkozott) hivatalból tervezte az 5. vkf. osztálynak100 (amely a hovédség földi erőinek kiképzését, törzstisztek, főtisztek és tiszthelyettesek továbbképzését, karpaszományosok kiképzését irányította, felügyelte a katonai sportot és nevelésügyeket) az általa összeállított ejtőernyős típusgyakorlatok felterjesztését, melyek a magyar ejtőernyősöknél még kiforratlan elvek alapján készültek, ám alkalmasnak látszottak arra, hogy ezeket kipróbálva a szükséges tapasztalatokat megszerezzék. A gyakorlatok megfelelő kidolgozását az 5. vkf. osztálytól várták, valamint azt, hogy egészítse ki és végrehajtás céljára az ejtőernyősszázad parancsnoknak küldje el. A gyakorlatok vázlatai különböző műtárgyak,101 valamint repülőterek, leszál95 TszT = Testnevelési szaktanfolyam.

96 Vitéz Ladányi Domonkos, volt ejtőernyős főhadnagy írásbeli válasza: 2010.10.05.

97 Vitéz Ladányi Domonkos, volt ejtőernyős főhadnagy írásbeli válasza: 2010.10. 05.

98 Lásd HL HM 40.400/eln. 1/a. -1940 ejtőernyős-zászlóalj, vagy HL HM 41.000/eln. 1/a. -1941. ejtőernyősszázad szervezési- és állománytáblázatát.

99 HL VKF 4341/1. oszt. ein. -1940.

100 Az 5. vkf osztály kettős alárendeltségű volt: H. M. alárendeltségben végezte a anyagi és gazdászat-közigazgatási ügyeket a H. M. csoportfőnökség útján. Minden egyéb ügyben a kiképzési csoportfőnök és vezérkar helyettes útján a Honvéd Vezérkar főnökének volt alárendelve.

101 Lőszerraktár, vasútvonal, vasúti, híd, műút műtárgy, vasúti elágazás és állomás, lakott helyen lévő vasúti állomás.

132