Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

I. Elmélet, előtörténet - A katonai ejtőernyőzés kialakulása

A szovjet légideszant csapatok hatással voltak a magyar ejtőernyős csapatnem kialakulásának korai szakaszára - a magyar hadvezetés a háború során rendelkezett információkkal létezésükről19 - azonban elmondható, hogy a fejlődést döntő módon a német Fallschirmjägerek harceljárása és harccselekményei befolyásolták.

A német ejtőernyős csapatnem 1935-től kezdett formálódni. Ekkor került a légierő (Luftwaffe) parancsnoksága alá a „Göring tábornok tartományi rendőrségi csoport" (Landespolizeigruppe General Göring), melyet „Göring tábornok ezreddé" (Regiment General Göring) szerveztek át. A zászlóalj képezte alapját az első ejtőernyős egységnek.

1936. január 29-én a repülés birodalmi minisztere (Reichsminister der Luftfahrt) és a Luftwaffe főparancsnoka20 (Oberbefehlshaber der Luftwaffe) utasította a II. légi körzet parancsnokságát (Luftkreiskommando II) Berlinben, hogy készítse elő a „Regiment General Göringet" az ejtőernyős kiképzésre.21

A Heer22 is létrehozta saját ejtőernyős alakulatát, az ejtőernyős-gyalogsági századot (Fallschirm-Infanterie Kompanie) 1937. április 1-én, Stendalban.23 A két eltérő harceljárást24 követő ejtőernyős egység egymás mellett létezett 1939. január 1-ig, amikor is az időközben ejtőernyős gyalogsági zászlóaljjá kibővített egység a Luftwaffe alárendeltségébe került.25

Kurt Student vezérőrnagy az ejtőernyős csapatokhoz történő átvezénylésével a két, egymástól eltérő alkalmazáselmélet jelentős átformálására került sor. A Fliegerdivision 726 parancsnokaként ötvözte a Luftwaffe és a Heer harceljárásának jellemzőit. Az ejtőernyősök feladata alapvetően a kirakási területek megtisztítása és biztosítása volt, ahová a légideszantosok leszáll19 HL VKF 12118/2. vkf. ein. nyil. -1940.

20 A Reichsminister der Luftfahrt, valamint az Oberbefehlshaber der Luftwaffe beosztását Hermann Göring töltötte be 1936-ban.

21 Bundesarchiv-Militärarciv, Freiburg, BW 57/536 (A továbbiakban: BA-MA).

22 Heer = német szárazföldi haderő.

23 BA-MA RH 15/58.

24 A német ejtőernyősök bevetéséről alkotott elméletek homlokegyenest eltérőek voltak a Luftwaffe és a Heer ejtőernyős egységeinél. A Luftwaffe romboló, szabotázs feladatokra képezte ki ejtőernyőseit. Kis létszámú, mélyen az ellenséges hátországban ledobott csapatokat kívántak alkalmazni, melyek fontos célpontokat (hidakat, vasúti műtárgyakat, repülőtereket, ipari üzemeket, vízműveket stb.) robbantanak fel, magas rangú személyeket iktatnak ki. A Heer elképzelése ezzel szemben hagyományosabb elvet követett. Az ejtőernyős gyalogsági zászlóalj katonáit a gyalogságnál is rendszeresített nehézfegyverekkel (aknavető, nehézgéppuska) szerelték fel, tehát nem sokban különböztek a hagyományos Heer katonáktól. Lényegében mozgékony, légi szállítású gyalogsági szerepkört töltöttek be. Feladatuk a közvetlen együttműködés a gyalogsággal és páncélosokkal, fontos tereppontok (szorosok, átjárók, hidak) elfoglalása és megtartása a szárazföldi csapatok beérkezéséig.

25 BA-MA RH 12/5/4.

26 Az elnevezés fedőnév volt, ezzel álcázták az ejtőernyősöket, légideszantosokat tehervitorlá- zókat, valamint teherszállítókat is magába foglaló hadosztályt. GÓLLÁ 2006. 44.

12