Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban

Vármegyei és községi igazgatás

A közigazgatás, azaz a helyi lakosságnak mint közösségnek a megszervezése és anyagi, illetve szellemi jólétéről való intézményes gondoskodás letéteményese a vármegye volt. A vármegye a területén található községek vonatkozásában jogalkotási, igazgatási és jogszolgáltatási feladatokat látott el. A törvények által megszabott illetékessége alá tartozó elvi kérdésekben a vármegye egyetemét jelentő közgyűlés döntött. Márpedig a megyéknek a közigazgatásban a XVIII. századtól kezdve igen meghatározó szerep jutott. A század második felétől az abszolutista államhatalom az élet minden területére és az egyén életére is egyre inkább befolyással kívánt lenni. Kormányszékein keresztül felügyelte, ellenőrizte a törvényhatóságokat, és arra késztette őket, hogy egyre jobban beavatkozzanak a közösségek életébe. Bár a helytartó- tanács létrejöttével megnőtt a hatalom ellenőrző szerepe, hiszen rendszeresen jelentéseket kért, ill. normáléival egységesen szabályozta és felügyelte az igazgatást, a törvények, vagy a kormányhatóságok rendeletéi a közigazgatás különböző ügyeiben alig intézkedtek. Ez a feladat a vármegyékre hárult. Ok ezt statútumok (szabályrendeletek) alkotásával látták el, amelyeknek a megye területén kötelező ereje volt. A statútumok a vármegyei élet minden területére kiterjedtek, és részletesen szabályozták azokat. A statútumokat a közgyűlésen alkották és bevezették a jegyzőkönyvekbe. A törvények, hatósági rendeletek és a megyei szabályrendeletek végrehajtása a tisztikar feladata volt.5 Őket a megyei nemesség egyeteme, azaz a közgyűlés választotta. A megye adminisztratív vezetője az alispán volt, aki gondoskodott a kormányszékek és a vármegyei közgyűlés rendelkezéseinek végrehajtásáról. A járások, így közvetve a községek igazgatását és felügyeletét is a szolgabírák végezték. A községek élén álló bírók tevékenységét ők felügyelték.6

A megye nem minden területe tartozott községi igazgatás alá, ugyanis a földesúri allódiumok nem tartoztak községi kötelékbe. A községi igazgatást a bírók és jegyzők végezték. Az úrbéri pátens IX. fejezete

5 PALUGYAY 1844. I. 129., 175-187.; ECKHART 2000. 222-226.; EMBER 1946. 520-528., CSIZMADIA 1976. 40-41.; DegrÉ 1980. 59-70.; BÉLI 1987. 69-84.; Dominkovits 2005. 855-888. A vármegye funkcióit legutóbb összefoglalta: DOMINKOVITS 2010.421^444.

6 Tevékenységükre lásd: ZSOLDOS 1842.; EMBER 1946. 528-541.; PALUGYAY 1844. II. 83-104., 137-164.

98