Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Somfai Balázs: Gyújtópont vagy súlypont? Lehetséges válaszok a pápai főtér alaprajzi szerkesztésének mikéntjére

vonatkozásban is fontos nóvum ez az adat, ugyanis a helyismereti irodalomban és a pápaiak tudatában a tornyok 72 méteres magassággal szerepelnek — ki tudja, miért! Ez a tévedés legkésőbben a XIX. század végén következett be, ideje kiigazítani.8

(7) Figyelmet érdemel az is, hogy az épülettest, a templom tömege mennyire közelíti meg a térfalakat. Ha a templom és a keleti térfal (a Plébániasor) legjellemzőbb távolságát 1 egységnek vesszük, akkor a nyugati torony és a nyugati térfal távolsága 2, míg a főhomlokzat és a déli térfal távolsága 3 egységnyi. Túl szép lenne, ha ezt a távolságot is bevonhatnánk a fentebbi 58 és fél méteres alkotó szakaszok társaságába, de hát nem így van, ez utóbbi táv 66 méter körüli. A tárgyalt 1:2:3 arány mégis valamely tudatosságot sejtet.

(8) A térre és a Nagytemplomra szemből nyíló két utca bizonyosan régebbiek, mint a templom. Nem biztos, de előfordulhat, hogy ezek irányának is volt szerepe a templom helyének és helyzetének kijelölésében. Ugyanis a mozgó rálátás szabályai szerint a Kossuth L. utca a nyugati toronyhoz, a Fő utcai megközelítés a keleti torony felé irányul.

(9) A főtér templom előtti része — Korompay György szavaival — a város „gazdasági főterévé"9 vált és az is maradt a 1940-es évekig, amíg a piacot végképp el nem telepítették innét. A tér legdíszesebb pontját, a térrész „fókuszát" a korábban itt álló díszkút jelölte, a templom tengelyében, közel azonos távolságra a déli térfaltól és a Ruszék köz torkától, és mellesleg, e távolságok felére a Nagytemplom főkapujától.

(10) Végül az 1 :1000 méretarányú kataszteri térképen megkíséreltem a leggondosabban körvonalazni a főtér területét, amiben a látható térfalakon kívül, valamennyire a domborzati adottságokat is figyelembe vettem. Az így adódó összetett síkidomnak kézi módszerrel megállapítottam a súlypontját, amely 7 súlyvonalon is mérve, minimális eltérésekkel, egyértelműen a templom szentélyéből nyíló Szűz Mária- kápolnára esik. Oda, ahol Esterházy Károly az ókeresztény vértanú, Szt. Marciális 1783-ban Rómából hozatott testereklyéjét helyeztette el az oltár alatt. A kápolnának a hossztengelye pedig a kastély hossztengelyére

8 Lásd pl. Barthalos István méretadatát a városkép leírásában az eredetileg az 1896-os millenniumra kiadni szánt, Kapossy-féle közismert monográfia (KAPOSSY1905.) 119. oldalán!

9 KROMPECHER1940.52.

92