Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Boross István: Ínségesek és napszámosok a cseszneki alsó járásban (Vizsgálódások az 1867. évi napszámos-listák kapcsán)
A február végi első munkanapok tanulságát március elején vonták meg a megyei központi ínségügyi bizottmány ülésén. A cseszneki alsó járás bizottmánya jelezte, hogy az ínséges lakosok olyan nagy számban jelentkeztek, hogy nem lehet nekik munkát biztosítani. A központi bizottmány reakciója elmarasztaló volt, miszerint nagy költséggel kevés munka végeztetett el. Ezután kellő felügyelet mellett jobban szervezzék meg a munkát. Majd ismételten kimondatott a március 4-i ülésen, hogy az ínséges munkások körét szűkítsék a valóságos ínségesekre, akik naponkénti élelmüket kétkezi munkájuk által képesek előteremteni. Újra elrendelik községenként a név szerinti összeírást, továbbá, hogy a járási bizottmányok a névsorokat időnként vizsgálják felül, egészítsék ki, és egy példányban 14 naponként nyújtsák be ezeket a számadásokkal együtt. Azt nem tudjuk, hogy rendszeresen elkészítették-e, beküldték-e az összeírásokat. Egyszer azonban nagy alapossággal bizonyosan elkészítették. A cseszneki alsó járásból 17 db összeírásban 18 település, majd pótlólag beküldve még 3 település névsorai maradtak fenn33. Ezek az összeírások a járási bizottmány március 7-i körlevelének instrukciói szerint készültek el. Ebben szokás szerint felhívták a községeket, hogy csakis a valóságos szűkölködőket írják össze. Megerősítették, hogy csak az elkészítendő új összeírásban szereplő munkások napidíjait számolják el a segélyalap terhére. Nők részt vehetnek a munkában, de nem azért, hogy egy család nagyobb számban lehessen jelen, hanem, hogy az özvegyek és elhagyatottak ne zárassanak ki a segélyezettek köréből. Három fő alatti családból csak a kenyérkereső tagot lehet felvenni. Három fő feletti család két egyént küldhet. (Azt azonban nem határozták meg, hogy a második fő férfi vagy nő legyen.) Telkes gazdák, azok gyermekei és cselédei nem kerülhettek be az összeírásba. A központi intézkedések szerint a földmunkás napszámért a 20 év feletti férfiak 4 krajcáros órabért kaptak, a nők és a 16-20 év közti ifjak 3 krajcárt. Külön kezelték a kőfejtést, egy öl kő kifejtése 96 krajcárt ért. Az igás napszámban végzett kőhordás díja 40 (egy vonató), illetve 60 krajcár (két vonató) volt. 33 Sajnos Veszprém megye többi járásából nem maradt meg egyetlen név szerinti összeírás sem, a megyei bizottmány ülésjegyzőkönyveiből, továbbá a helytartótanácsi és a belügyminisztériumi levéltár már hivatkozott ínségügyi irataiból lehet adatokat találni a többi terület helyzetéről, az ottani munkákról, a pénzügyi vonatkozásokról, létszámadatokról. 154
