Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban

bejegyzések is biztossá teszik. A vármegye különböző összeírásokat, jelentéseket elrendelő körlevelei végén a jegyzőkönyvbe bejegyezték az aktuális témára vonatkozó peremartoni adatokat, így pl. a befizetett adót, a községben megtermett gabona mennyiségét, a katonaság beszállásolásához, Ш. ellátásához történt hozzájárulás mértékét. Az immár biztosan peremartoninak mondható kurrensjegyzőkönyv valószínűleg már 1973-ban is lappangott, amikor a múzeum történeti iratgyűjteményét és vele együtt Peremarton feudáliskori iratait a Veszprém Megyei Levéltár átvette. Ezek közt az iratok közt egy 1758- 1842 között vezetett bírói könyv, a község veszprémi káptalannal folytatott perirata és pár centiméternyi XVIII-XIX. századi irat található.

Mind a kormányszékektől érkezett körlevelek, mind a megyei főbíró, biztos vagy a szolgabírák által küldött körlevelek a megyék közigazgatási és jogszolgáltatási feladataiból következtek, ily módon számunkra a kurrensek jól tükrözik a megyei adminisztráció szerteágazó és igen összetett feladatait.

A megye közigazgatási feladatai közé tartozott a népesség, ill. a népmozgalmak nyilvántartása, hiszen ez volt az alapja az adók kivetésének és a katonáskodásnak. Márpedig a megye részt vett az adóigazgatásban, a katonai kormányzásban, és az ő feladata volt a különböző összeírások lebonyolítása is, gyakran az illetékes királyi tisztviselőkkel. Nyilvántartotta az elköltözőket, a jövevényeket, az engedély nélküli elköltözőket, és ő köröztette a szökött jobbágyokat is. Ezeket a feladatokat a szolgabírák és községi elöljárók segítségével hajtották végre. Az egyes feladatok lebonyolítását a kurrensek segítségével irányították. A kurrensek adták a mintát egy-egy összeírás táblázatának megszerkesztéséhez, közölték az adóösszeírás rovatait és részletes útmutatást adtak az összeírások lebonyolítására.

A vizsgált kurrensjegyzőkönyv II. József közigazgatási reformjainak életbe lépése idején indul, amelynek intézkedései egyértelműen megnövelték az adminisztratív feladatokat. Ez a tény és a megyei közgyűlések felfüggesztése, ha lehet, még tovább erősítették a kurrensek szerepét. Számukat a felvilágosult hatalmi politika népnevelő elkötelezettségéből következő részletes intézkedései is növelték.

Az uralkodó 1786. február 10-én rendelte el a földek kataszteri felmérését. Ennek megszervezése és végrehajtása nehéz feladatot adott a

106