Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban

hirdetéseit, mind a saját hatáskörükben hozott és csak a járásuk köz­ségeit illető intézkedéseiket, felhívásaikat, meghívóikat ily módon juttatták el a községekhez. Az igazgatás ezen feladata az ő vállukat nyomta, s mint látni fogjuk, folyamatos munkát adott számukra. Fennmaradt a veszprémi járás szolgabír ájának 1810-1820 között vezetett kurrensjegyzőkönyve,12 ami azt mutatja, hogy a köröztetett leveleket a szolgabírák is jegyzőkönyvezték, mert ismételt kiküldésükre újra szük­ség lehetett. A kormányszékektől érkezett latin, majd 1785-1790 között német nyelvű körleveleket lefordították a megye területén élő lakosság nyel­vére ("in liguam vernaculam"),13 14 hiszen abban voltak érdekeltek, hogy a bennük foglaltakat minél hatékonyabban hajtsák végre. Ezt általában a megye egyik jegyzője vagy kancelláriai alkalmazottja végezte. A megyékben keletkezett kurrenseket pedig eleve a nép nyelvén szerkesz­tették. A kurrensekben található intézkedések hatékony végrehajtásához a reformkori szolgabíró fontosnak tartotta, hogy: "Tartalmuk elég világos legyen, s így inkább hosszabb, mint fölötte rövid, s e miatt homályos. A 'brevis esse laboro, obskúrus fio'-t, ne felejtsük; s ehhez még azt se, hogy köznépnek írunk. Tehát minden szokatlan, s ezért nem értett új szók, virágos szólás mód, cikornyák és sújtások távoztatandók."u A szolgabírákhoz alkalmi küldöt­tekkel, vagy sürgős esetben megyei huszárral juttatták el a kurrenst. A különböző küldemények községekbe való eljuttatása, köröztetése a szolgabíró feladata volt. Erre a célra a megyék külön küldöncöket, Ш. futárokat (latinul cursor) is tartottak. Ezek a küldöncök aztán faluról falura vitték a kurrenseket. Gyakoribb volt azonban, hogy a községlakók feladatává tették a körözvény stafétaszerű célba juttatását. A bemu­tatandó kurrenskönyvben egy helyen tiltják, hogy asszonyokat és gyermekeket kötelezzenek futárszolgálatra, különösen télvíz idején. A köröztetés kiindulópontja mindig az illető szolgabíró, vagy ha kisebb körökre osztották a járást, akkor az alszolgabíró székhelye volt, és a levél külzetén megjelölt sorrendben juttatták el a községekbe. Itt a szolga­bírónak úgy kellett megszabnia a köröztetés sorrendjét, hogy a levél a 12 Jelzete: VeML XV.2.a Vegyes iratok nr. 40. 13 Hajdú 1974.235. 14 Zsoldos 1842.139. 101

Next

/
Thumbnails
Contents