Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
cubiculariorum, dapiferorum et pincernarum nostrorum regalium officiis vacantibus ac Stephano Palffy de Erdeöd comite Posoniensi caeterisque quamplurimis regni nostri Hungáriáé comitatus tenentibus et honores. KOMMENTÁR: A XVII. század első két évtizedének elmúltával viszonylag hosszú, békésebb korszak köszöntött városunkra. A lélegzethez jutott város vezetői elérkezettnek látták az időt arra, hogy a kiváltságok átfogó rendezéséhez, elismertetéséhez fogjanak. A király előtt három okleveleküket mutatták be. Albert és Rudolf privilégiumát eredetiben, Erzsébet harmincadmentességi kiváltságlevelét pedig II. Mátyás átíróoklevelébe foglalva. Úgy látszik, ez utóbbi ekkor már nem állt rendelkezésükre (esetleg nem volt olyan állapotban, hogy mozgatni lehetett). Ez a három privilégium (bíráskodási, adómentességi, vámmentességi) képezte alapját annak, hogy a város egészen a XIX. századig viselhesse a kiváltságolt mezőváros címet. II. Ferdinánd teljes szövegében írta át az okleveleket, és ez a szövegvariáns lett az alapja a későbbi valamennyi átírásnak egészen I. Ferenc 1830-ban kiadott okleveléig. 23/a. 1628. március 5. Biese Alaghy Menyhért országbíró előtt Esterházy Miklós és Nyáry Krisztina, valamint Nyáry Miklós a következőkben állapodnak meg. Nyáry Miklós tekintettel arra, hogy Pápa vára és tartozékai per alatt állnak, amely pernek a kimenetele kétséges, valamint mindazok a birtokok, amelyeket enyingi Török Bálint lányától Török Margittól, Nyáry Lőrinc feleségétől öröklés címén rá és Nyáry Krisztinára szálltak birtokközpontjától távol találhatóak, sőt a gesztesi és ozorai javak a török hódoltságban elhagyottan fekszenek, a Pápa, Gesztes, Ozora várakban és tartozékaikban lévő részeit, amelyek birtokosztály révén neki jutottak és egy korábbi megállapodás alapján már Esterházy Miklós kezén vannak, ez utóbbinak és Nyáry Krisztinának adja. Ennek fejében Esterházy Miklós és Nyáry Krisztina a Nyáry Miklós és Nyáry Krisztina atyja: Nyáry Pál által elzálogosított javak: Ivánkafalva, Lesna birtokok, egy Szentmihályi jobbágytelek, udvarház, malom, Dubova, Raksa, Bodorfalva birtokokban lévő részek zálogösszegét: 3400 magyar forintot (amelyből 2000 forintot 1629 pünkösdig le fognak fizetni); valamint Nolcsó (Nolcovo) birtokot allodiummal, két jobbágytelket Szucsány mezővárosban, egy jobbágytelket Raksa birtokban adják Nyáry Miklósnak. 87