Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Források
Ez a századforduló éppúgy, mint a következő, az újrakezdés, újjáépítés időszaka volt. Ez sem kezdődhetett másként, minthogy az új uralkodóval, II. Mátyással megerősítették legfontosabb, harmincadmentességre vonatkozó kiváltságukat, ami az újratelepült város félreérthetetlen életjelének számított. Fontos kérdés, mennyire cserélődött ki a város lakossága. Ugyanakkor még abban az esetben is, ha ez nagyarányú volt, a város adottságai determinálták a régi-új lakók életmódját, lehetőségeit. A céhes ipar, a termékekkel való kereskedelem jelentette továbbra is a legfőbb megélhetési forrást. A XVII. század első évtizedének végére, a tárgyalt privilégium kiadásának idejére ez a kereskedelmi forgalom ismét igen intenzív lehetett, mert a környékbeli megyékben a kihirdetése során élénk ellenkezést váltott ki. 1610. január 23-án hirdették ki az oklevelet Vas megyében, de még ugyanazon a megyegyűlésen a Hosszútóti és a Nádasdi család nevében azzal az indokkal tiltakoztak ellene,.hogy amennyiben érvényesítenék a kiváltságot, és a pápaiaknak nem kellene vámot fizetniük, súlyos károkat szenvednének. Az ügy természetesen nem került nyugvópontra ezzel. Az év végén a nádor parancslevélben szólította fel a vasiakat, hogy tartsák tiszteletben a pápaiak kiváltságait. A megyegyűlés viszont arra hivatkozva, hogy az ő (vámszedési) jogaik ősibbek, mint a pápaiak mentessége, kijelentették, hogy továbbra is szedni fogják rajtuk a vámot.205 1610. május 7-én a győri megyegyűlésen Naprágyi Demeter kalocsai érsek206, Héderváry István, Marcal- tői Miklós, Poki Mihály mondott ellent. A tiltakozó vámbirtokosok itt szintén kijelentették, hogy a pápaiakon továbbra is szedni fogják a vámot, különben jelentős veszteségeket szenvednének.207 22. 1622. június 17. Sopron II. Ferdinánd király előtt Sándor György Pápa mezőváros bírája, Rauser Gergely és Felső Balázs pápai esküdt polgárok Pápa mezőváros további esküdtjei és az egész közösség nevében bemutattak három oklevelet. II. Mátyás király pergamenre írt nyílt oklevelét, amelyet magyar királyként használt függő, titkos pecsétjével pecsételt meg és aláírásával is ellátott, és amelyben Erzsébet királyné 205 Tóth 1992. nr. 1180., 1181., 1185. 206 Korábban erdélyi, veszprémi, majd győri püspök (1608-ig), majd kalocsai érsekként a győri püspökség adminisztrátora. 207 Gecsenyi 1990. nr. 738.; a vámmentesség ügyében kiállított nádori okleveleket említ Molnár István: Molnár 1942.13. 83
