Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)

Források

concessas et per nos etiam gratiose confirmatas fuissent, tamen complures ex vobis, qui huiusmodi privilegia et libertates ipsorum non observarent, sed in bonis suis telonia et tributa ab ipsis exigerent in damnum suum derogamenque privilegiorum et libertatum dicti oppidi et colonorum manifestum supplicans nobis humiliter, ut superinde ipsis civibus oppidi sui Papa gratiose providere dignaremur [...]s. Nos humili supplicatione exaudita volentes privilegia et libertates a divis Hungáriáé regibus dictis civibus [...]tata et per nos gratiose confirmata per omnes fideles subditos nostros observari facere fidelitati vestrae et vestrum [...] harum serie mandamus firmissime aliud habere nolentes, quatenus a modo deinceps praenominatos cives oppidi [...] privilegiis et libertatibus per nos, ut praemissum est gratiose confirmatis tenere et conservare neque eos contra praescriptam libertatem ad solutionem telonii, tributi compellere aut eos propterea in personis [...] impedire, turbare et damnificare debeatis, nec sitis ausi modo aliquali secus nullo modo [...] perlectis [...] exhibenti restitutis. Datum Praghae 2a mensis 7bris anno Domini 1[5]49.

Ferdinandus m. p., Nicolaus Olahus episcopus Agriensis m. p.

KOMMENTÁR: Mohács után ebben az 1549-ben kibocsátott parancslevélben említik meg először a teljes vámmentesség kiváltságát.192 Igaz csak általánosságban, azaz nem nevezik meg, mely királyoktól ered ez az exemptio. Szövegéből az derül ki, hogy kiváltságuk ellenére megvámolták a pápaiakat. Az oklevél nem tájékoztat arra vonatkozóan sem, milyen vámokon, hol történt a jogsértés. A korszakból azonban szerencsére rendelkezünk más információkkal a pápaiak kereskedelmi tevékenységével kapcsolatban.

Az 1542-ből és 1546-ból fennmaradt harmincadkönyvek egyértelműen bizonyítják a pápai kereskedők bécsi jelenlétét.193 Az adatokból az is kiderül, hogy elsősorban árubehozatalra szakosodtak, és valószínűleg nem csupán Pápára szállítottak, hanem a Dunántúl nagyobb területén terítették áruikat. A nyugati kereskedelemben azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetve is részt vettek.

192 Az oklevél megítélését nehezíti, hogy szövege kizárólag XVIII. századi másolatban maradt fenn. Más átirata nem ismert, a Királyi Könyvekben sem található róla bejegyzés. Molnár István viszont felsorolja munkájában. Molnár 1942.12.

193 Ember 1988., Kubinyi 1994. 95., Szakály 1994.155-156., Gecsényi 1996. 76.

74